Csermő

	Csermő (Cermei)
	; Csermő címere
	; Csermő címere
	Közigazgatás
Ország	Románia
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Arad
Község	Csermő
Rang	községközpont
Irányítószám	317075
SIRUTA-kód	10382
	Népesség
Népesség	1600 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	129 (2011)
Népsűrűség	14,03 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	114,04 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 33′, k. h. 21° 51′46.550000°N 21.850000°EKoordináták: é. sz. 46° 33′, k. h. 21° 51′46.550000°N 21.850000°E
	Csermő weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Csermő témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Csermő (románul: Cermei, németül: Tschermei) falu Romániában, Arad megyében.

Fekvése

Borosjenőtől húsz kilométerre északra fekszik.

Nevének eredete

Nevét a csormolya nevű, búza között tenyésző növény tájnyelvi csermelye, csermely változatáról kapta. Első említése: Chermel (1429).

Története

A törökök 1574-ben elfoglalták. A 17. század közepén székelyek, majd erdélyi románok költöztek be. 1824-ben vonták össze szórtan álló házait egy falumaggá.

1828–1838-ban Fascho József, báró Bánhidy Antal, Vásárhelyi János és gr. Königsegg szerezték meg a kincstártól, majd román és Békés és Bihar vármegyei magyar jobbágyokat telepítettek be. Az 1830-as években Fényes Elek szerint román lakosságú mezőváros, évi három országos vásárral, jelentős sertés- és szarvasmarha-tenyésztéssel.^[2] Az 1840-es években ideköltöztették Szénás magyar szénégetőit. 1844-ben kapott szabadalmat országos és hetivásárok tartására.^[3]

1854-ben Almáskamarásról és Szentmártonból német földműveseket telepítettek be, ekkor alapították római katolikus plébániáját is. Az 1860-as évek közepétől 1901-ig megszakításokkal református iskola is működött. 1860-ban gyógyszertárat nyitottak benne.^[4] 1889-ben megépült a települést Borosjenővel összekötő vasút. A századforduló idején több hullámban ismét magyarokat telepítettek be, jórészt Szentesről.^[5]

A 19. század folyamán birtokos volt a faluban az örmény eredetű Jakabffy család. A század végén itt volt a székhelye a Czárán család, Müller Vilmos, Faschó Moys Sándor és Sánka Vilmos és Irma uradalmainak. A kisbirtokosok mintegy fele viszont nem tudott megélni saját földjéből, feles vagy haszonbérletre szorult, télen pedig lakói távoli vármegyékbe is eljártak famunkát végezni.

Iskolájában 1982-ig működött magyar nyelvű alsó tagozat.^[6]

Népessége

1842-ben 1150 ortodox és 25 római katolikus vallású lakosa volt.^[7]
1900-ben 3609 lakosából 1878 volt román, 1592 magyar és 29 német anyanyelvű; 1895 ortodox, 991 római katolikus, 514 református, 114 zsidó, 34 evangélikus és 29 görögkatolikus vallású.
2002-ben 1824 lakosából 1561 volt román, 197 magyar, 39 cigány és 16 német nemzetiségű; 1468 ortodox, 207 római katolikus, 75 adventista, 58 baptista és 30 református vallású.

Látnivalók

A Tőz mentén és a falutól északnyugatra fekvő mocsaras területen számos vonuló madárfaj fészkel.
A római katolikus templom 1854-ben, az ortodox templom 1875–1881-ben épült.
Baptista imaháza, eredetileg zsinagóga. A zsidó közösség megmaradt tagjai 1949-ben adták el a baptistáknak.^[8]

Híres emberek

Itt született 1892. november 9-én Flamm Sándor belgyógyász.
Itt született 1896-ban Klein József festőművész.
Itt született 1931-ben Bitay Zoltán grafikusművész.

Gazdaság

Fafeldolgozó és textilipar.

Jegyzetek

↑ [1]
↑ MKSz^{[halott link]}
↑ Illéssy János: Vásárszabadalmak jegyzéke. Budapest, 1900
↑ Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, 2002, 44. o.
↑ Papp Lajos: 'A szentesi ref. egyház története.' In Nagy Imre (szerk.): Szentes. Budapest, 1928, 166. o.
↑ Vlad Nicolae: Monografia comunei Cermei (kézirat, 1989)
↑ 'Universalis schematismus ecclesiasticus venerabilis cleri romano- et graeco-catholici saecularis et regularis incliti Regni Hungariae Partiumque eidem adnexarum nec non Magni Principatus Transilvaniae … pro anno 1842/3 redactus. Budae. [2014. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 4.)
↑ Radu Alexandru Hord: Sinagogile din județul Arad. Analele Aradului 3 (2017): 265. o.

Források

Gaál Jenő: Aradvármegye és Arad szabad királyi város közgazdasági, közigazgatási és közművelődési állapotának leírása. Arad, 1898
Kehrer Károly: Aradvármegye és Arad sz. kir. város népoktatásügye 1885–1910-ig. Arad, 1910

További információk

A község website-ja (románul)
A falu oldala a "www.virtualarad.ro" website-on (románul)

Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] [1]

[2] MKSz^{[halott link]}

[3] Illéssy János: Vásárszabadalmak jegyzéke. Budapest, 1900

[4] Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, 2002, 44. o.

[5] Papp Lajos: 'A szentesi ref. egyház története.' In Nagy Imre (szerk.): Szentes. Budapest, 1928, 166. o.

[6] Vlad Nicolae: Monografia comunei Cermei (kézirat, 1989)

[7] 'Universalis schematismus ecclesiasticus venerabilis cleri romano- et graeco-catholici saecularis et regularis incliti Regni Hungariae Partiumque eidem adnexarum nec non Magni Principatus Transilvaniae … pro anno 1842/3 redactus. Budae. [2014. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 4.)

[8] Radu Alexandru Hord: Sinagogile din județul Arad. Analele Aradului 3 (2017): 265. o.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]