Lippakeszi

Lippakeszi (Chesinț)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Arad
Község	Temeshidegkút
Rang	falu
Községközpont	Temeshidegkút
Irányítószám	317411
SIRUTA-kód	12796
Népesség
Népesség	999 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	< 3 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 03′ 14″, k. h. 21° 34′ 35″46.053899, 21.57630246.053899°N 21.576302°EKoordináták: é. sz. 46° 03′ 14″, k. h. 21° 34′ 35″46.053899, 21.57630246.053899°N 21.576302°E
Sablon Wikidata Segítség

Lippakeszi (románul Chesinț) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.

Lippától délnyugatra, Temesillésd és Temesújfalu közt fekvő település.

Lippakeszi Árpád-kori település, egykor a Keszi törzsbeliek települése volt.

Nevét 1278-ban említette először oklevél Erdizadkezi néven. A település nevében levő (Erdizad) Erdőszád név jelentése erdőtorok, a vidéket határozta meg, ahol a falu feküdt. 1334-ben Kezi, Kezy, 1761-ben Gessinz, 1808-ban Keszincz, Keszéncz, 1888-ban Keszincz, 1913-ban Lippakeszi néven írták.

1278-ban Pál bán birtoka volt, aki végrendeletében Keszit öccsére, Pósa ispánra hagyta.

1334-ben már egyházas hely volt, neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, papja ez évben 13 garas pápai tizedet fizetett.

A település a középkorban Arad vármegyéhez tartozott.

A 15. században a Páznádi Baki család birtoka volt, 1561-ben a csanádi káptalan és Vetési János is a földesurai között volt.

A török hódoltság alatt magyar lakossága elpusztult, a 18. század elején helyükre románok telepedtek le, akik a helység nevét Keszincz-re ferdítették. A Mercy gróf-féle 1723–1725-ös térképen még elpusztult helyként megjelölték, de az 1761. évi térképen, Gessinz alakban, már ismét óhitűektől lakott helyként szerepelt.

1782-ben Névery Elek és József a kincstártól megvásárolták, de mivel az árát végül nem fizették ki, így továbbra is a kincstáré maradt. 1801-ben Eötvenesi Lovász Zsigmond a kincstártól megvásárolta, akiről Imrére szállt, majd Amália gróf Zelěnski Lászlóné örökölte.

A határban fekvő Ó falu-dűlő helyén feküdt a hódoltság előtt a falu.

A mai Lippakeszitől délre feküdt Horpataka is, amely egykor szintén Arad vármegyéhez tartozott.

Horpataka eredetileg a Keszi család birtoka volt. Keszi Balázs deák 1471-ben Horpatakát a csanádi káptalannak adta.

1910-ben 2227 lakosa volt, melyből 2200 román, 17 magyar volt. Ebből 2148 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Lippai járásához tartozott.

• Görög keleti temploma a török hódoltság alatt épült; eredetileg más célra használták, de a románok a ház egyik tűzfala mellé tornyot építtettek, és azóta templomként szolgál.

• Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.