Először 1369-ben említik, Capolna néven. Határában, a Birtalan-dombon egy középkori lakótorony alapjait ásták ki, amelyet 65 × 60 méteres sáncok kerítettek. Ez talán az 1427-ben Zaad, 1479-ben Zadya néven feljegyzett erődítménnyel azonosítható.[2]
1791-ben mezővárosi rangot kapott, vásártartási joggal. Házait ekkor vonták össze utcarendbe. A 19. század folyamán híresek voltak marhavásárai, melyeket 1828-ban 48 faluból látogattak. Ugyanekkor 1387 lakosa volt. 1853-ban a Mocsonyi család vásárolta meg a Zichyektől. Jelentős volt mészégetése.[3]
1900-ban 1506 lakosából 1450 volt román, 36 magyar és 12 német nemzetiségű; 1448 ortodox és 35 római katolikus vallású. 2002-ben 1000 lakosából 843 volt román és 149 cigány nemzetiségű; 881 ortodox, 63 baptista és 48 pünkösdista vallású.
Látnivalók
A Mocsonyi–Teleki-kastélytAlexandru Mocsonyi földbirtokos építtette az 1860-as évek végén. A terveket a versailles-i Kis-Trianon kastélyt követve a későbbi világhírű bécsi építész, Otto Wagner készítette.[4]1964-ben fölújították, jelenleg pszichiátriai szanatóriumként működik. 1934-ben a kastély vendége volt Patrick Leigh Fermor, aki így írt házigazdáiról, az entomológus és limerickgyűjtőTeleki Jenőről és feleségéről, Mocsonyi Tinkáról: "Jenő gróf, az egyik legrégibb erdélyi magyar arisztokrata család sarja, akár a legutolsó falusi kisnemes, teljes szívvel osztozott a háború utáni általános magyar sértettségben, bár nemigen juttatta kifejezésre; Tinka grófné viszont, ha alkalom adódott, diszkrét ékesszólással az ellenkező oldalon foglalt állást. Valahányszor egyikük valamilyen ellentétes véleményt hangoztatott, a másik négyszemközt megmagyarázta a vendégnek, hogy az szamárság."[5]
↑Dumitru Țeicu: 'Historic Geography and Archaeological Topography in at Bulci and Căpâlnaș' Analele Banatului, Arheologie – Istorie 20 (2012) [1]Archiválva2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF
.svg){kind=small}
