|
Golden State Warriors
A Golden State Warriors amerikai profi kosárlabdacsapat, amely az National Basketball Association-ben játszik. Székhelyük a kaliforniai San Francisco. A Warriors a nyugati főcsoportban szerepel, a csendes-óceáni csoportban. 1946-ban alapították Philadelphiában, a Warriors 1962-ben a San Francisco Bay Area-ba költözött és felvették a város nevét, mielőtt 1971-ben a Golden State névre változtatták volna. Hazai mérkőzéseiket a Chase Centerben játsszák. A Warriors nyerte a Basketball Association of America első bajnoki címét 1947-ben, majd ismét győztesek lettek 1956-ben, Paul Arizin, Tom Gola és Neil Johnston vezetésével. Miután 1965 januárjában Wilt Chamberlaint Philadelphiába küldték, a csapat az 1964–1965-ös szezont az NBA legrosszabb csapataként zárta, mindössze 17 győzelemmel. Az újjáépítési időszakuk nagyon rövid volt, főleg Rick Barry draftolásának köszönhetően. 1975-ben Barry és Jamaal Wilkes vezetésével a Warriors elnyerte harmadik bajnoki címét, ami az egyik legnagyobb meglepetés volt az NBA történetében. Az 1980-as években a csapat sikertelen volt, majd az évtizedforduló idején ismét folytonos szereplők voltak a rájátszásban, Tim Hardaway, Mitch Richmond és Chris Mullin vezetésével, amelyik hármasnak beceneve a Run TMC volt. A csapat következő bajnoki címét 2015-ben nyerte meg, Stephen Curry, Klay Thompson és Draymond Green vezetésével, a döntő legértékesebb játékosa Andre Iguodala lett. 2016-ban megdöntötték a rekordot a legtöbb alapszakaszban megnyert mérkőzésért 73-mal, mielőtt kikaptak a döntőben a LeBron James-vezette Cleveland Cavaliers csapatától (akik ellen sorozatban négyszer játszottak a döntőben). Miután leszerződtették az MVP Kevin Durantet, a csapat 2017-ben és 2018-ban is bajnok lett (Durant nyerte mindkét döntő legértékesebb játékosa díját). 2019-ben a súlyos sérülésekben szenvedő Warriors kikapott a Toronto Raptors ellen, amit követően Durant elhagyta a csapatot a nyáron. Miután sorozatban kétszer is ki kellett hagyniuk a rájátszást, a Warriors sztárhármasa teljes egészségben tért vissza 2022-ben, olyan játékosokkal kiegészülve, mint az All Star Andrew Wiggins és Jordan Poole. A döntőben megverték a Boston Celtics-et, elnyerve hetedik bajnoki címüket és Curry megkapta első döntő MVP díját. A „dinasztia” nyolc év alatt négy bajnoki címet nyert meg, illetve 2015 és 2019 között az összes, szám szerint öt döntőben szerepeltek (6 döntő 8 év alatt). Curry, Green, Thompson és Iguodala tagja voltak mind a négy bajnokcsapatnak a 21. században, míg Shaun Livingston és Kevon Looney háromszor diadalmaskodtak a Warriors tagjaként. A 2023-as rájátszásban a főcsoport-elődöntőben estek ki, ez volt az első alkalom 2014 óta, hogy nem jutottak el a döntőig, mikor szerepeltek a rájátszásban. A Dubs (W’s) becenévre hallgató franchise[1][2] több NBA-rekordot is tart: a legjobb alapszakasz-teljesítmény, a legtöbb győzelem egy szezonban (alapszakasz és rájátszás együtt), illetve a legjobb rájátszás-teljesítményt is a Warriors érte el. Curryt és Thompsont minden idők egyik legjobb hátvédpárosának tekintik.[3][4] A harmadik legtöbb bajnoki címűk és döntő-szereplésük van, csak a Los Angeles Lakers és Boston Celtics előzi meg őket mindkét kategóriában. Wilt Chamberlain és Stephen Curry az egyetlen játékosok a csapat történetében, akik megkapták az MVP díjat, miközben a Warriors színeiben játszottak. Története1946–1962: első évek Philadelphiában A csapatot 1946-ban alapították Philadelphiában, Philadelphia Warriors néven, a Basketball Association of America tagjaként. A tulajdonos Peter A. Tyrrell volt, aki az American Hockey League-ben szereplő Philadelphia Rockets-et is irányította.[5] A csapat edzőjének és igazgatójának Eddie Gottliebet nevezte ki.[5] A csapatot a korábban az American Basketball League-ben szereplő Philadelphia Warriors után nevezték el.[6] Joe Fulks vezetésével a Warriors bajnok lett a liga első szezonjában, 1946–1947-ben, legyőzve a Chicago Stags csapatát 4–1-re. Az NBA, ami 1949-ben jött létre, a BAA-t tekinti elődjének, így a Warriors volt a liga történetének első bajnoka.[7] Gottlieb 1951-ben vette meg a csapatot. A következő bajnokságukat az 1955–1956-os szezonban nyerték el, legyőzve a Fort Wayne Pistons-t 4–1-re. A csapat legjobb játékosai az érában a később hírességek csarnokába beválasztott Paul Arizin, Tom Gola és Neil Johnston voltak. 1959–1965: a Wilt Chamberlain-éra 1959-ben a csapat leszerződtette Wilt Chamberlaint. Hatszor volt a csapat legtöbb pontot szerző játékosa és folyamatosan NBA-rekordokat döntött. 1962. március 2-án egy semleges pályán játszott „hazai” mérkőzésen Chamberlain 100 pontot szerzett a New York Knicks ellen, ami a mai napig az NBA-rekord és amit a liga az egyik legjobb pillanatának tekint.[8] 1962-ben Franklin Mieuli megvásárolta a csapatot és a San Francisco Bay Area-ba költöztette a Warriors-t, átnevezve a csapatot San Francisco Warriors-ra. 1962 és 1964 között legtöbb hazai mérkőzésüket a Cow Palace-ban játszották Daly City-ben (az aréna nem messze, délre van San Franciscótól), majd az azt követő két évben a San Francisco Civic Auditoriumban. Ezek mellett pályára léptek néha Oaklandben és San Jose-ban, illetve a San Franciscó-i Egyetem arénájában is.[9] Az 1963–1964-es szezon előtt a Warriors a drafton kiválasztotta Nate Thurmondot,[10] Chamberlain mellé. Abban az évben megnyerték a nyugati főcsoport bajnoki címét, de kikaptak a döntőben a Boston Celtics ellen.[11] A következő szezonban a Warriors a Philadelphia 76ers csapatába küldte Chamberlaint, Connie Dierkingért, Lee Shafferért, Paul Neumannért és 150 ezer dollárért cserébe.[12] Mindössze 17 mérkőzést tudott megnyerni a csapat. 1965–1978: Thurmond és Barry1965-ben a csapat a drafton kiválasztotta Rick Barry-t az első fordulóban. A játékost megválasztották az év újoncának, majd az 1966–1967-es szezonban a döntőig vezette a csapatot, ahol kikaptak Chamberlain új csapata, a Warriors helyét Philadelphiában átvevő 76ers ellen. Miután a csapat nem fizette ki a neki járó bónuszokat, Barry nem lépett pályára az 1967–1968-as szezonban és a következő szezonban leszerződött az American Basketball Association-ben szereplő Oakland Oaks csapatával. A négy szezonos szünet után visszatért a Warriors-hoz 1972-ben. Barry nélkül nem voltak bajnokesélyes csapat és a vezető személyiségek Nate Thurmond, Jeff Mullins és Rudy LaRusso lettek. Egyre többször kezdtek el játszani Oaklandben az Oakland Coliseum Arena 1966-os megnyitásával, majd az 1970–1971-es szezonban voltak utoljára a San Francisco Warriors. A csapat az 1971–1972-es szezon előtt felvették a Golden State nevet, ami Kalifornia állam beceneve, az egész terület képviselői akartak lenni.[6] Szinte minden hazai meccsüket Oaklandben játszották, hat kivételével, amit San Diegóban rendeztek. 1971-től az Oakland Arena lett a csapat egyetlen otthona. .jpeg) A Warriors 1971 és 1977 között (1974 kivételével) mindig bejutottak a rájátszásba és 1975-ben nyerték meg első bajnoki címüket, mióta a nyugati partra költöztek. Ez a győzelmük az egyik legnagyobb meglepetés volt az NBA történetében, megverték az esélyesnek tartott Washington Bullets csapatát, egyszer se kaptak ki. A Warriors edzője Al Attles volt, Barry lett a döntő MVP.[13] Az 1975–1976-os szezonban ők voltak a legjobb csapat az alapszakaszban, de végül meglepetésre kiestek a Phoenix Suns ellen a főcsoportdöntőben. 1978–1985: a nehézségek időszakaAzt követően, hogy olyan kulcsfontosságú játékosok elhagyták a csapatot, mint Barry, Wilkes és Thurmond, a Warriors nehezen tudott összeállítani egy versenyképes csapatot 1978 és 1987 között, miután az 1960-as és 1970-es évek egyik legdominánsabb csapata voltak. Az NBA-draft segítségével sikerült olyan játékosokat szerződtetniük, mint Purvis Short (1978), Joe Barry Carroll (1980) és Robert Parish (1976), akit 1980-ban a Boston Celtics csapatába küldtek egy draft választással együtt (amivel később Kevin McHale-t választotta a Celtics). 1983-ban a Warriors ugyanakkora ajánlatot adott Bernard Kingnek, mint a New York Knicks, de nem tudták kifizetni fizetését, így a Knicks-be küldték Micheal Ray Richardsonért, akit aztán elcseréltek a New Jersey-vel Eric Floydért és Mickey Johnsonért. Floyd egyszer a negyedik negyedben 29 pontot szerzett a Lakers ellen. A csapatot megvásárolta Jim Fitzgerald és Dan Finane, majd kinevezték a Cleveland Cavaliers korábbi vezetőezdőjét, George Karlt 1986-ban. Az 1985-ös drafton Chris Mullint választották. 1985–1997: Chris Mullin és a Run TMC-éraA sikertelen időszakot követően Karl alatt egy ideig jobb lett a Warriors, aminek csúcspontja az 1987-es főcsoport-elődöntő-szereplésük volt, a Magic Johnson vezette Los Angeles Lakers ellen, amit napjainkig az NBA történetének egyik legjobb mérkőzésének tekintik. Sleepy Floyd teljesítménye a második félidőben minden idők egyik legjobb rájátszás-szereplése volt, 29 pontot szerzett egy negyedben és 39-et egy félidőben. Vezetésével nyert a Warriors, 51 pontot szerzett.[14] A „Sleepy Floyd-meccs” következtében az érdeklődés a San Franciscó-i kosárlabda iránt egyre nagyobb lett, amihez hozzá tett az is, hogy Don Nelson edző irányítása alatt az 1980-as évek végén és a következő évtized elején sikeres tudott lenni a csapat, Tim Hardaway, Mitch Richmond és Chris Mullin főszereplésével. A hármas elnevezése Run TMC volt, a Run–D.M.C. rapcsoport után. Mindössze két szezont játszottak együtt és csak egy sorozatig szerepeltek a rájátszásban. Nelson Richmondot a Sacramento Kings csapatába küldte Billy Owens újoncért cserébe, aki jobban illett az edző elképzeléseihez.[15] Nelsont Jim Fitzgerald szerződtette a Milwaukee Bucks-ból, aki 1986 és 1995 között volt a csapat társtulajdonosa Dan Finnane-nel. Az 1993–1994-es szezonban Chris Webber és Latrell Sprewell segítségével bejutottak a rájátszásba.[16] A következő szezon elején Webber és Sprewell, illetve a korábbi és Nelson kapcsolata megromlott. Nem sokkal később mind hárman elhagyták a csapatot és a franchise összeomlott. Az 1994–1995-ös szezon volt az első Chris Cohan tulajdonában, aki kivásárolta Fitzgeraldot és Finnane-t.[17] A drafton kiválasztották Joe Smith erőcsatárt az első helyen és szerződtették Rick Adelmant, mint a csapat vezetőedzője. Elcserélték Tim Hardaway-t és Chris Gatling-t a Miami Heat csapatával, Kevin Willis-ért és Bimbo Coles-ért cserébe. Az 1996–1997-es szezonban hazai mérkőzéseiket a San Jose Arénában játszották.[18] A következő szezonban Mullin az Indiana Pacers játékosa lett.[19] Arénák
JátékosokJelenlegi keret
Visszavonultatott mezszámok
MegjegyzésekJegyzetek
Information related to Golden State Warriors |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
