Henri Pirenne
Született	Jean Henri Otto Lucien Marie Pirenne 1862. december 23.[1][2][3][4][5] Verviers[6][7]
Elhunyt	1935. október 24. (72 évesen)[1][2][8][9][4] Uccle[10][7]
Állampolgársága	belga
Gyermekei	Jacques Pirenne
Foglalkozása	középkortörténész történész egyetemi oktató
Tisztsége	Rector of Ghent University (1919. október – 1920)
Iskolái	École pratique des hautes études Genti Egyetem Liège-i Egyetem (1879–1883, doktorátus) Frigyes Vilmos Egyetem (1883–1884, gazdaságtörténet) Lipcsei Egyetem (1883–1884) Párizsi Egyetem (1884–1885)
Kitüntetései	a Groningeni Egyetem díszdoktora honorary doctor of the Leipzig University Jean Reynaud Prize (1919) doctor honoris causa from the University of Paris (1922)[11] a Strasbourgi Egyetem díszdoktora (1923. november 22.)[12] a Bordeaux-i Egyetem díszdoktora (1924)[13] Corresponding Fellow of the Medieval Academy of America (1927)[14] doctor honoris causa from the University of Alger (1931)[13] honorary doctorate of the University of Montpellier (1932)[15][13] doctor honoris causa from the University of Dijon (1932. február 26.) Francqui Prize (1933) honorary doctor of the University of Toulouse (1934)[15][13]
A Wikimédia Commons tartalmaz Henri Pirenne témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Henri Pirenne (Verviers, 1862. december 23. – Uccle, 1935. október 25.) vallon származású belga középkortörténész. Fő művei a francia nyelvű, többkötetes Belgium története, illetve az Az európai gazdaság története. Halála után tanítványai a hátrahagyott vázlatai alapján állították össze a Nagy Károly és Mohamed című kötetet. Belgiumban emellett az első világháború alatti német megszállás elleni erőszakmentes ellenállás egyik hőseként tisztelik.

Pirenne Verviers-ben született. A Liège-i Egyetemen tanult, ahol Godefroid Kurth (1847–1916) tanítványa volt. 1886-ban lett professzor a Genti Egyetemen, ahol visszavonulásáig, 1930-ig megtartotta ezt a posztját. 1891-től a Belga Tudományos Akadémia tagja volt, és 1907-től annak titkári tisztét is betöltötte. Közeli barátságban volt Karl Lamprecht (1856–1915) német történésszel, egészen addig amíg Lamprecht el nem vállalta egy olyan küldetés vezetését, mely a belgákat a németekkel való kollaborálására akarta rávenni.

A németek elleni passzív rezisztenciája miatt civilként hadifogságba került és Németországba internálták (1916–1918). Ott megtanult oroszul, és megírt egy Európa-történetet, minden forrástól és könyvtártól elszigetelve.

1895-ben számos cikkben fejtette ki nézetét az európai városokról, majd fogsága idején alkotta meg a „Pirenne-tézist”, melyet később 1922–23 folyamán publikált. Tézisének alátámasztására egész hátralévő életében bizonyítékokat gyűjtött.

Pirenne véleménye szerint az eseménytörténetet a mélyben fekvő, hosszabb időtartam alatt kibontakozó gazdasági, vallási és vallásos folyamatok határozzák meg. Ezzel a felfogásával nagy hatást gyakorolt az Annales-iskolát megalapító Marc Blochra.

Hangsúlyozta az összehasonlító módszer fontosságát, mert ez segít kiküszöbölni a nemzeti történetírások beállításainak torzításait, melyek megfeledkeznek arról, hogy az egyes történeti illetve kulturális vívmányok gyakran nem egy nemzet önálló teljesítményei.

Híres tézise szerint a Római Birodalom bukásának tartott 476-os dátum tulajdonképpen nem jelentett törést a Mediterráneum történetében, mivel a germán törzsek gyorsan romanizálódtak és igyekeztek fenntartani a római intézményeket. Az igazi törést az iszlám megjelenése jelentette, mivel ezzel szétzilálódtak a hagyományos kereskedelmi útvonalak. Ezzel a civilizáció súlypontja északabbra került és az iszlám előrenyomulása olyan ellenakciókat váltott ki, melyek a frank állam megalakulását eredményezték. Így végső soron Mohamed fellépése nélkül nem lehetett volna Nagy Károly, illetve nem alakulhatott volna meg a frank birodalom.

Elképzelése szerint a távolsági kereskedelem miatt alakultak újjá az európai városok a középkorban. Az ókorból fennmaradtak városmagok, melyek a püspöki székhelyeknek, helyenként nemeseknek, illetve a feudális előkelők kiszolgáló-személyzetének adtak otthont. A kereskedelem fejlődésével azonban kereskedelmi lerakatok jöttek létre e városmagok körül. E lerakatok lakossága nem tagolódott be a feudális hierarchiába, és hamarosan autonómiát és önkormányzatot kezdett el követelni, így a harmadik rend gyökereit a távolsági kereskedelemben kell keresni.

• A középkori gazdaság és társadalom története; tan., jegyz. Katus László, ford. Gyáros Erzsébet; Gondolat, Bp., 1983 ISBN 9632813103

• Ernst Breisach: Historiográfia, Osiris, 2004. ISBN 9789633894958
• James Lea Cate: Henri Pirenne In: Sic Itur Ad Astra, 1992/1-3
• Katus László: Henri Pirenne. In: Sokszólamú történelem. PTE BTK Történelem Tanszékcsoport. ISBN 9636422257
• Történetelmélet II. Szerk.: Gyurgyák János-Kisantal Tamás. Budapest. Osiris Kiadó, 2006. ISBN 9633898692