Luxemburgi Szocialista Munkáspárt Lëtzebuerger Sozialistesch Aarbechterpartei
A párt logója
Mottó: Fir haut a fir muer
Adatok
Elnök	Francine Closener és Dan Biancalana
Alelnök	Maxime Miltgen
Frakcióvezető	Taina Bofferding
Alapítva	1902
Ifjúsági tagozat	Jonk Sozialiste Lëtzebuerg
Ideológia	Szociáldemokrácia
Politikai elhelyezkedés	balközép
Parlamenti jelenlét	Luxemburgi Képviselőház: 12 / 60 Európai Parlament (luxemburgi mandátumok): 1 / 6
Európai párt	Európai Szocialisták Pártja
EP-frakció	Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége
Hivatalos színei	Piros
Luxemburg politikai élete
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Luxemburgi Szocialista Munkáspárt Lëtzebuerger Sozialistesch Aarbechterpartei témájú médiaállományokat.

A Luxemburgi Szocialista Munkáspárt (luxemburgiul: Lëtzebuerger Sozialistisch Arbeiterpartei) rövidítve LSAP egy balközép, szociáldemokrata, európa-párti, politikai párt Luxemburgban.

Az LSAP a harmadik legnagyobb párt a luxemburgi képviselőházban, a 2023-as választásokon 60 mandátumból 12-t szerzett, és egy mandátummal rendelkezik az Európai Parlamentben. 2022 márciusa óta a párt elnöke Francine Closener és Dan Biancalana.^[1]

1896: Az első szocialista eszméket hirdető politikusokat beválasztják a képviselőházba.

1902: Megszületik a szociáldemokrata párt, a jelenlegi LSAP.

1921: A luxemburgi szocialisták nem hajlandóak csatlakozni a Szovjet Kommunista Párt uralma alatt álló Kommunista Internacionáléhoz.

1924: A luxemburgi szocialisták belga és angol bajtársaik mintájára munkáspárttá szerveződnek.

1937: A szocialisták először lépnek be a kormányba.

1940-45: A náci megszállók minden politikai pártot betiltanak és feloszlatnak. A háború után a párt Luxemburgi Szocialista Munkáspárt néven újjáalakul.

1951: A párt megnyeri a választásokat és 1959-ig kormányon is marad.

1970: Párttagok 15%-a kilép a pártból.

1974: A szocialisták 1979-ig koalíciós kormányt alakítanak a liberálisokkal. Fontos politikai és társadalmi reformokat hajtanak végre.

1979: A reformok ellenére is, a párt elvesztette a választásokat.

1981: A párt nyitott baloldali pártnak határozza meg magát.

1984: A leadott szavazatok 33,75%-ával a párt egyértelmű választási győzelmet arat.

1989: A párt koalíciós kormányt alakít a luxemburgi keresztényszocialistákkal.

1999: A párt elveszti a választásokat.

2005: Az önkormányzati választásokon a párt növeli előnyét a többi párttal szemben.

2009: Megújul a koalíció a Luxemburgi Keresztényszocialista Néppárt és a Luxemburgi Szocialista Munkáspárt között.

2013: Felbomlik a koalíció. Az október 20-i előrehozott választások után háromoldalú szövetség jön létre a keresztényszocialisták ellen. A Munkáspárt a Demokrata Párt és a Zöldek új koalíciót alkotnak azzal a céllal, hogy modernizálják az országot és felkészüljenek a jövőre.

2019: Megújul a koalíció a Luxemburgi Szocialista Munkáspárt, a Demokrata Párt és a Luxemburgi Zöldek között.

Mandátumok száma:

Szavazatok aránya:

• 1945–1951 Michel Rasquin
• 1951–1952 Paul Wilwertz
• 1952–1954 Albert Bousser
• 1954–1955 Émile Ludwig
• 1955–1959 Paul Wilwertz
• 1959–1970 Henry Cravatte
• 1970–1974 Antoine Wehenkel
• 1974–1980 Lydie Schmit
• 1980–1985 Robert Krieps
• 1985–1997 Ben Fayot
• 1997–2004 Jean Asselborn
• 2004–2014 Alex Bodry
• 2014–2019 Claude Haagen
• 2019–2020 Franz Fayot
• 2020–2022 Yves Cruchten
• 2022– Dan Biancalana & Francine Closener