Bádon
Bádon település Romániában, Szilágy megyében. FekvéseSzilágysomlyótól északkeletre, a Szilágy-patak jobb partja közelében, Szilágyballa és Varsolcz között fekvő település. TörténeteBádon nevét az oklevelek 1344-ben említették először Badun néven. 1428-ban Nag-Boldon, Felsebaldon, 1452-ben Nag-Baldon, 1523-ban Puztha Baldon, 1542-ben Kisbaldon néven írták nevét. Baldon első ismert birtokosai a Balduni család tagjai voltak. 1391-ben Badon birtok határjárásáról a kolozsmonostori konvent tett jelentést Zsigmond királynak, Bádoni Domokos fia Péter és Bádoni István fia Péter birtokának határát járták meg.. 1423-ban a Kusalyi Jakcs család birtoka volt. Kusalyi Jakcs János mindkét kraszna megyei Baldon nevű birtokát elzálogosította száz forintért Péntek Istvánnak, Bálintnak és Mártonnak. 1492-ben Losonczi Bánffy János birtoka volt, aki azt Szarvadi Miklósnak ajándékozta azzal a kikötéssel, hogy 300 arany forint lefizetése ellenében ő vagy örökösei visszaválthassák. 1523-ban már pusztán állt. 1548-ban Kőrösi Ferencet iktatták be Puszta-Bádon praediumba. 1584-ben a váradi káptalan Báthory Zsigmond erdélyi vajda megbízásából átírta Losonczi Bánffy Boldizsár Bádon birtokról szóló határjárási oklevelét. 1715-ben és 1720-ban az összeírók egyetlen háztartást sem jegyeztek fel innen. 1733-ban már 9 oláh család lakta. 1750-ben már 216 görögkatolikus lakosa volt. 1808-ban végzett összeíráskor a következő birtokos nemes családok voltak birtokosai: Bányai, Nagy, Orgoványi, Récsei, Virág, László, Tokos, Huszti, Dul, Kis, Árvai, Dobra, Pap, Boros, Jakab, Fodor, Guti és Deák családok. 1847-ben 552 lakosa volt, valamennyi görögkatolikus. 1890-ben 493 oláh lakosa volt, melyből 489 görögkatolikus, 4 izraelita volt. A házak száma ekkor 103 volt. Bádon a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott. Nevezetességek18. századi görögkatolikus kőtemplomát az ortodox egyház 2007-ben lebontatta.[1] Jegyzetek
Források
|