Krasznajáz

	Krasznajáz (Iaz)
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Gyümölcsénes
Rang	falu
Községközpont	Gyümölcsénes
Irányítószám	457272
SIRUTA-kód	142364
	Népesség
Népesség	757 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	–
	Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 07′ 09″, k. h. 22° 41′ 18″47.119290°N 22.688417°EKoordináták: é. sz. 47° 07′ 09″, k. h. 22° 41′ 18″47.119290°N 22.688417°E
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Nem tévesztendő össze a következővel: Jász (Románia).

Krasznajáz (románul: Iaz) falu Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

Szilágysomlyótól délnyugatra, Gyümölcsénes és Alsóvalkó között fekvő település.

Története

Nevét az oklevelek 1481-ben említették először Alsouyaz, Felsewyaz, Felső Ujház, Alsó-, Felsew- Wyaz néven.

Az ekkor Kraszna vármegyéhez tartozó település eleinte két Jáz nevű településből állt: Alsó- és Felsőjázból. 1565 előtt Paksi Jób és neje Bánfi Dorottya birtoka volt, de ők a birtokot felségsértés miatt elvesztették. Szapolyai János király Losonczi Bánffy Farkasnak adta.

1600-as évek elején Jenyczei Szunyogh Gáspárné' birtoka volt, aki eladta Gyerő-Monostori Kemény Jánosnak és örököseinek.

Az 1700-as évek elején kincstári birtok, kitől Cserei Farkas udvari tanácsos kapta meg.

Az 1808-as összeíráskor a gróf Bánffy, báró Bánffy, gróf Petki, Vay és Cserei birtokos nemes családoké volt.

1847-ben 506 görögkatolikus lakosa volt.

1890-ben 727 lakosa volt, melyből magyar 32, román 660, egyéb 33 volt. Ebből római katolikus 6, görögkatolikus 707, izraelita 14. A házak száma 156 volt.

A település határrészén levő tavát az 1900-as évek elejének adatai szerint gyógyító hatása miatt távoli vidékekről is látogatták, és amely még a század második felében is működött.

Krasznajáz a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Krasznai járásához tartozott.

Nevezetességek

Görögkatolikus temploma 1733-ban épült. Anyakönyvet 1863-tól vezetnek.
Krasznajázi mocsár természetvédelmi terület

Jegyzetek

Források

Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 589–592. o. Online elérés