Krasznahídvég

Krasznahídvég (Măeriște)
Ortodox templom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Krasznahídvég
Rang	községközpont
Irányítószám	457235
SIRUTA-kód	142015
Népesség
Népesség	666 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	4
Népsűrűség	8,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	74,97 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 19′ 32″, k. h. 22° 47′ 38″47.325511, 22.79384247.325511°N 22.793842°EKoordináták: é. sz. 47° 19′ 32″, k. h. 22° 47′ 38″47.325511, 22.79384247.325511°N 22.793842°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Krasznahídvég témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Krasznahídvég (románul: Măeriște) falu Romániában, Szilágy megyében.

Szilágy megyében, a Kraszna folyó mellett, Szilágysomlyótól északra fekvő település.

A község határán, a Kraszna folyón egykor vámhíd volt, és e híd mellett épültek később az első lakóházak. A közeli Ilosva település lakói a helységet Hídvégnek nevezték el.

Krasznahídvég nevét az oklevelek 1351-ben említették először Hidueg, 1352-ben Hydweg néven.

A Kraszna vámhídja köré épült település első ismert birtokosa Medgyesi Simon volt, aki 1351-ben leánynegyed fejében nővérének Báthory Lászlónénak és annak rokonainak adta.

Hídvéget a későbbiekben a Somlyói Báthori-család és rokonságának birtokai között tartották számon.

1576-ban Somlói Báthory István a Kraszna vármegyei Hídvég tizedét a Bánfiaknak adományozta.

1641-ben Hídvég birtokán Lónyai Zsigmond és mások osztozkodtak.

1715-ben a településen 11 jobbágy háztartás fizetett adót; 7 magyar, 4 oláh.

Az 1808-as összeíráskor báró Huszár, gróf Toldalagi, gróf Bethlen, báró Bánfi, gróf Károlyi, Gencsy Osváth, Makrai, Zoltán, Ágoston, Szikszai és Módi családik birtoka volt. 1847-ben 419 lakosa volt, melyből 6 római katolikus, 404 görögkatolikus, 9 izraelita.

1890-ben 783 lakosából 44 magyar, 6 német, 720 román, 3 egyéb nyelvű volt.

• Görögkatolikus kőtemploma.

• A faluban 1802-ben kezdték vezetni az anyakönyvet.

• Itt született 1880-ban Friedmann Erzsébet, Ady első múzsája

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 508–515. o. Online elérés