Somróújfalu

	Somróújfalu (Brusturi)
	Somróújfalu fatemploma
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Karika
Rang	falu
Községközpont	Karika
Irányítószám	457093
SIRUTA-kód	140716
	Népesség
Népesség	185 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	1
	Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 09′ 37″, k. h. 23° 13′ 31″47.160246°N 23.225374°EKoordináták: é. sz. 47° 09′ 37″, k. h. 23° 13′ 31″47.160246°N 23.225374°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Somróújfalu témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Somróújfalu település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

Szilágy megyében, Zsibótól délre, a Meszes-hegységtől északkeletre, az Egregy-patak jobb partja mentén, Farkasmező, Vaskapu, Zsákfalva és Kettősmező között fekvő település.

Története

Somróujfalu nevét az oklevelek 1585-ben említették először Ujfalu néven.

1602-ben Vyfalu, 1722-ben Somorouj Fallú, 1750-ben Somoujfalva, 1764 előtt Somre-Ujfalú, Olah-újfalu, románul Brusztur néven írták nevét.

A Brusturi = Bruszturj magyar jelentése: keserű lapúk.

A fennmaradt adatok szerint Somorouj Fallu lakói 1722-ben elhagyták a régi faluhelyet és egy magasabb dombra, az Egregy-patak mellé, mai helyükre telepedtek le.

1602 előtt Vyfalutöbb más településsel: Farkasmező, Vaskapu, Galponya, Dal, Ugrócz és más falvakkal együtt Zsombori Farkas birtoka volt, de 1602-ben Básta György generális és Kövendi Székely Mihály tiszántúli kapitány Trogeri Lódi Simonnak adta érdemei jutalmául.

1760-ban Újfalu nagy része Sebes Sándor birtoka volt.

1837-ben birtokosai voltak: a Henter, Diószegi, Kemény bárók, Hatfaludi, Hodor, Bene, Demény, Farkas, Gyarmati, Liszay, Zsombori nemesek.

1890-ben 335 lakosa volt, melyből 20 magyar, 21 német, 293 oláh, 1 egyéb nyelvű, ebből 8 római katolikus, 293 görögkatolikus, 13 református, 21 izraelita. A házak száma ekkor 74 volt.

Az 1800-as években a falu melletti egyik kőszirten még látszottak egy egykori vár maradványai is.

Nevezetességek

Görögkatolikus, utóbb ortodox fatemploma 1789-ben épült, a Szent arkangyalok tiszteletére. Anyakönyvet 1863-tól vezetnek.
Határában egy nagy kiterjedésű homokkőben képződött barlang található.

Hivatkozások

Források

Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 703–706. o. Online elérés