Córdoba (Spanyolország)

	Córdoba
	Córdoba látképe a római híddal
; Córdoba címere	; Córdoba zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Spanyolország
Autonóm közösség	Andalúzia
Tartomány	Córdoba
Rang	spanyol község
Székhely	Córdoba
Alapítás éve	8. század
Polgármester	Andrés Ocaña (IU)
Irányítószám	14000–14999
Testvérvárosok	Lista Betlehem (1988. november – ); Nürnberg (2010. május 6. – ); Adana; Buhara (1983–); Jerez de la Frontera; Torrelavega (2000–); São Paulo (2001–); Damaszkusz (2002–); Curitiba; Manchester; Bourg-en-Bresse (1992. október 24. – ); Saint-Denis ( – 2024. december 31., merge of municipalities in France); La Louvière; Nîmes (2013. szeptember – ); Fez (1990. június 12. – ); Smara (1987–); Santiago de Compostela (2004–); Lahor (1968–); Kairuán (1968–); Córdoba (1980–); Córdoba (1969–);
	Népesség
Teljes népesség	322 811 fő (2024)
Népsűrűség	259,3 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	120 m
Terület	1255,24 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 37° 53′ 24″, ny. h. 4° 46′ 48″37.890000°N 4.780000°WKoordináták: é. sz. 37° 53′ 24″, ny. h. 4° 46′ 48″37.890000°N 4.780000°W
	Córdoba weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Córdoba témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Córdoba (egyértelműsítő lap).

Córdoba város Spanyolországban, azon belül a legnagyobb régióban, Andalúziában. A Guadalquivir partján fekszik, Córdoba tartományban, a Sierra Morena lábánál. Andalúzia harmadik legnagyobb városa Sevilla és Málaga után.

A terület egy ideig arabok befolyása alatt állt. A város volt a központja a Córdobai Kalifátusnak. A 10. században a világ egyik legnagyobb városaként tartották számon, a kultúra és gazdagság fellegvára volt. Ez idő tájt a feljegyzések szerint körülbelül 1 millióan lakták Córdobát. Córdoba belvárosa 1984-ben felkerült az UNESCO Világörökség-listájára. 2016-ban pályázott az Európa kulturális fővárosa címért.^[forrás?]

Córdoba volt a városa három filozófusnak: a római Senecának, a muszlim Averroës-nek, valamint a zsidó Maimonidésznek.

Története

Már Kr. e. 32000 évvel ezelőtt megjelent ezen a környéken a neandervölgyi ember. A kárthágóiak létesítettek először itt települést Kartuba (Kart-Juba) néven.

A várost azonban elfoglalták a rómaiak Kr. e. 206-ban. Marcus Claudius Marcellus alapított itt római kolóniát a már meglévő ibériai településhez. Kr. e. 143 és 141 között a várost Viriatus ostromolta.
Julius Caesar idején Córdoba a római provincia, Hispania fővárosa volt. Ekkoriban nagy római filozófusok érkeztek a városba.

Később, a Római Birodalom bukása után a vizigótok központja lett ez a település, a 6. század végén.

711-ben a területre a mórok nyomultak be, 716-tól Córdoba lett a tartomány fővárosa. A kalifátus fénykorában a város lakossága körülbelül 400 ezer fő volt. A 10. és 11. században Córdoba a világ egyik legfejlettebb települése volt: egy nagy kulturális, politikai, gazdasági és pénzügyi központ. Ekkoriban itt volt a világ legnagyobb könyvtára: a kötetek számát 400 ezer és 1 millió közé tették.

A kalifátus bukása (1031) után Córdoba hanyatlásnak indult. Egyre csökkent a város dominanciája a világban. 1236-ban megkezdődik a spanyol reconquista, melynek során visszafoglalják a mórok által elfoglalt területeket. A város azonban már elvesztette központi szerepét: a 18. században mindössze 20 ezren lakták az egykori fejlett, mór várost.

Córdoba a 20. században indult ismét fejlődésnek, s mára már lakossága körülbelül 330 ezer fő.

Fekvése

A város a Guadalquivir partján terül el, s a Sierra Morena hegység is a közelben található.

Közlekedés

A város elérhető a spanyol nagysebességű AVE vonatokkal Madrid, Barcelona, Sevilla, Málaga és Zaragoza irányából. Központi vasútállomása Estación de Córdoba Central.

Éghajlata

Córdoba mediterrán éghajlatát már az Atlanti-óceán is befolyásolja. A telek enyhék, fagy ritkán van. Nyarai a legmelegebbek közé tartoznak Európában (Sevilla után): nem ritka a 40 °C fok sem. A nyári minimum hőmérséklet (27 °C) viszont a legmagasabb egész Európában. A csapadék a hidegebb hónapokban koncentrálódik a térségben, a mediterrán éghajlat és az Atlanti-hatásoknak köszönhetően. Az évi csapadékmennyiség kevés, kb. 500 mm. Az eddigi legmagasabb hőmérsékletet 1995. július 23-án mérték a Córdobai Repülőtéren, ez 46,6 °C volt. 2005. január 28-án pedig az eddigi leghidegebbet mérték: -8,2 °C-ot.

Córdoba éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	14,7	16,9	20,5	22,1	26,2	31,6	36,2	35,9	31,7	25,0	18,9	15,3	24,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	3,7	4,9	6,4	8,6	11,8	15,5	18,1	18,5	16,2	12,1	7,6	5,2	10,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)	64	53	40	61	34	17	3	3	24	62	85	89	535
Havi napsütéses órák száma	168	172	212	212	271	312	352	328	241	208	176	148	2800
Forrás: Agencia Estatal de Meteorología