|
Santa María de Guadalupe királyi kolostor
A Santa María de Guadalupe királyi kolostor (teljes nevén spanyolul Real Monasterio de Santa María de Guadalupe, Santuario de la Patrona de Extremadura y Reina de las Españas) Extremadura autonóm közösség Cáceres tartományában fekszik. Guadalupe történelmi város hagyományos, középkori épületekkel, szűk kanyargós utcákkal, értékes műemlékekkel. Azonban minden értékét felülmúlja a Nuestra Señora de Guadalupe-kolostor, melyet 1993-ban a világörökség részévé választott az UNESCO. A monostor óriási erődszerű építmény, mely a város fölé magasodik. 1492 két jelentős világtörténelmi eseményét jelképezi: a katolikus királyok által véghez vitt reconquistát és Kolumbusz Kristóf megérkezését az Újvilágba. Emellett hatalmas értékű kincsek tárháza is. Híres szobra, a fekete Guadalupei Szűz Mária az új világ nagy részének kereszténnyé válását szimbolizálja. TörténeteA kolostort 1340 decemberében XI. Alfonz király a Salado-patak menti csata emlékére alapította, ahol október 30-án vereséget mért a mórok erőire. Eredetileg a Jeromos-rendi spanyol barátok számára készült, akik 1359-től lakták egészen 1832-ig, a rend megszűnéséig. Spanyolország 1879-ben a helyet Nemzeti Műemlékké nyilvánította. 1907-ben a Guadalupei Szűz Extremadura patrónusa lett. 1928-ban ferences szerzetesek kapták meg a kolostort, kiknek mai napig lakóhelyéül szolgál. Legendája és a zarándoklatokA templom ott áll, ahol a legendák szerint a 13. században egy cáceresi tehénpásztornak megjelent a Szűzanya. A történet szerint a pásztor elvesztette egyik tehenét, s nem akadt a nyomára. Három napig kereste az erdőben, mire holtan találta nyájának tagját. Késével keresztet vetett az állat bőrén, mire az feléledt holtából, s e pillanatban tűnt fel hirtelen Szűz Mária. Utasította a pásztort, hogy menjen társaiért, és hozza őket is e helyre, mutassa meg nekik tehenét, s hogy mily csodás eset történt vele. Mikor ideérkezik a társaság, egy szoborra fognak lelni, melyet ne mozdítsanak el helyéből, hanem építsenek egy házat számára. Később pedig majd igen fontos templom fog állni e helyütt és egy nagy város fog épülni. Így szólt a Madonna kívánsága és jövendölése, mely a legendák szerint beigazolódott. A Szent Lukácsnak tulajdonított alkotás tiszteletére valóban építettek egy kápolnát, mely egyre bővült. Később pedig kolostort is emeltek e helyen, mely ugyancsak épült-szépült és még a királyokat is zarándoklatokra késztette. A Madonna-szobor tisztelete a 15-16. században érte el csúcspontját, mikor a spanyol földről induló felfedezők szinte kötelezően járultak a Szent Szűz tiszteletére alkotott műalkotás elé. Ekkor vált a Guadalupei Madonna igazán a spanyolok által újonnan meghódított területek védőszentjévé. Guadalupe egy sziget neve is lett. A névadás Kolumbusznak köszönhető, ki e helyet választotta névadóként, s a Mária-szobra tiszteletére nevezte el új felfedezését. De Mexikó nemzeti szentjévé is nemesült ebben a korszakban. Spanyolországban pedig jelentős vallási illetve zarándokközponttá vált a település és kolostora. A Virgen Morena, azaz Fekete Madonna ma is Extremadura tartományának védelmező szentje. Az épületkomplexum részeiA teljes épületegyüttes alakja nem szabályos, területe 22 000 m²-t foglal el. Az építkezés a 14–18. században zajlott, így a kolostoron több stílus keveredése vehető észre: mudéjar, gótikus, reneszánsz, barokk és más elemek keveréke érvényesül benne. Előtte kis tér nyílik, ahonnan lépcsőkön lehet feljutni a templomhoz. Szent Anna-kápolna (Capilla de Santa Ana): Az épületbe lépve rögtön jobb kéz felől nyílik. Az alapító XI. Alfonz király nyugszik itt. Innen juthatunk a templomba. A templom: gótikus stílusú 14-15. századi épület, de a 17–18. században felújították. Alaprajza latinkereszt. háromhajós. Főhomlokzata szokatlannak tűnik, nem hármas, hanem négyes tagoltságú, melyet támpillérek osztanak meg. A bal oldalán két bronzkapu található, melyen be lehet jutni az épületbe. A kapun Szűz Mária és Jézus életét ábrázoló jelenetek láthatók. A jobb oldalon egyforma kőrácsos ablakok foglalnak helyet. A homlokzat felső részén óriási rózsaablak tűnik fel. Mindezt két bástyaszerű torony határolja, melyek szinte várkapuként magasodnak a tér fölé. A főoltár alkotói közt megemlíthetjük El Greco fiának, Jorge Manuel Theotocópulinak nevét. Mellette két síremlék található, IV. Henrik kasztíliai király és édesanyja, Aragóniai Mária sírja. A sekrestye (La Sacristía): 28 méter hosszú és 8 méter széles épületrész. A templom ezen részében látható Francisco Zurbarán barokk festő sorozata, melyet a rend tagjairól készített 1638-1639-ben. Kápolnák
További kisebb kápolnái:
Kerengők A kerengők a templomhoz csatlakoznak, de külön épületrészeket képeznek.
Relicario16. századi nyolcszögletű alappal rendelkező terem a sekrestye és a Szent Anna-kápolna között. Múzeumok
Egyéb épületrészek
Források
További információk |
||||||||||||||||||||||||||||
