Sevillai katedrális

Sevillai katedrális
világörökségi helyszín része spanyolországi műemlék
Vallás	katolicizmus
Felekezet	római katolikus
Egyházmegye	Sevillai főegyházmegye
Védőszent	Szűz Mária
Építési adatok
Építése	1401-1507
Stílus	gótikus
Felszentelés	1507
Alapadatok
Hosszúság	135 m
Magasság	42 m
Szélesség	100 m
Torony	1
Magassága	105 m
Világörökségi adatok
Világörökség-azonosító	383
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	I, II, III, VI
Felvétel éve	1987
Elérhetőség
Település	Sevilla
Elhelyezkedése
Sevillai katedrális Pozíció Sevilla térképén
é. sz. 37° 23′ 09″, ny. h. 5° 59′ 35″37.385742159631, -5.993095562296937.385742°N 5.993096°WKoordináták: é. sz. 37° 23′ 09″, ny. h. 5° 59′ 35″37.385742159631, -5.993095562296937.385742°N 5.993096°W
A Sevillai katedrális weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sevillai katedrális témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

A sevillai katedrális (teljes nevén a Székes Szűz Mária katedrálisa, spanyolul Catedral de Santa María de la Sede) egy római katolikus székesegyház a spanyolországi Sevilla városában.^[1] Belterét illetően a világ harmadik legnagyobb templomépülete és egyúttal a világ legnagyobb katedrálisa (a nála nagyobb Szent Péter-bazilika és az aparecidai Miasszonyunk-bazilika nem püspöki székhelyek). 1987 óta a világörökség része.^[2] Az épületben található Kolumbusz Kristóf sírhelye.

A sevillai katedrális helyén 1198-ban fejeződött be egy mecset építése. 1248-ban Kasztília a reconquista során meghódította a várost, a mecsetet pedig keresztény templomnak szentelték fel. A város Andalúzia fővárosaként megtartotta korábbi fontos szerepét és kereskedelmi központként is gyorsan fejlődött, ezért 1401-ben úgy döntöttek, hogy új katedrálist emelnek. A hagyomány szerint a káptalan tagjai így beszéltek: "építsünk olyan csodálatos és hatalmas templomot, hogy akik meglátják, gondolják azt, hogy megbolondultunk".^[3] Az építkezés több, mint száz évig, 1402 és 1506 között tartott. Az egyházmegye papjai fele jövedelmüket az építészek, kőművesek, festők, szobrászok, kőfaragók megfizetésére áldozták.^[4]

A katedrálison egymást váltva számos, főleg külföldi mester munkálkodott. 1421-1434 között Pedro García, 1434-ben a flandriai Ysambert, 1439-1449-ben a franciaországi Carlín (talán Charles Galtier de Rouennel azonos), aztán a szintén francia Juan Norman (1454-1457 között); végül pedig Juan de Hoces.

Öt évvel a befejezése után, 1511-ben a székesegyház kupolája beomlott és az építkezés újrakezdődött. 1515-ben Juan Gil de Hontañon vezette a munkálatokat, ekkorról való a boltozat flamboyant díszítése. 1888-ban egy földrengés miatt ismét leomlott a kupola, ekkor egészen 1903-ig javították.^[5]

• 1184 - megkezdődik a mecset építése
• 1198 - a mecset elkészül
• 1248 - III. Ferdinánd kasztíliai király elfoglalja Sevillát, a mecsetet keresztény templommá szentelik
• 1356 és 1362 - két földrengés megrongálja a minaretet, amelyet harangtoronnyá alakítanak át
• 1401 - döntés születik a katedrális építéséről
• 1402 - elkezdődik a főhajó délnyugati oldalának építése
• 1432 - a főhajó kész, a keleti oldal építése kezdődik
• 1466 - II. János király engedélyezi a királyi kápolna lebontását
• 1467 - a keleti oldal kész, megkezdődik a mennyezet építése
• 1475 - megkezdődik a karzatok építése
• 1478 - a karzatok készen
• 1481 - elkészülnek a főoltár bejáratai
• 1482 - megkezdik a faragott főoltár készítését
• 1498 - elkészül a mennyezet, nekikezdenek a kupolának
• 1506 - elkészül a kupola
• 1511 - a kupola összeomlik, megkezdik újjáépítését
• 1515 - elkészül a kórus új boltozata
• 1517 - elkészülnek a kereszthajók boltozatai
• 1519 - befejezik az új kupolát
• 1526 - elkészül a főoltár
• 1551 - megkezdik a királyi kápolna építését
• 1558 - megkezdik a harangtorony tetejének átalakítását
• 1568 - befejezik a harangtornyot, csúcsára kerül az El Giraldillo
• 1575 - elkészül a királyi kápolna
• 1888 - földrengés következtében leomlik a kupola és a boltozat
• 1995 - I. János Károly idősebb lányának, Elenának esküvője a katedrálisban

Az építészek felhasználták az előző mecset egyes elemeit, oszlopait. Udvara a mai Narancsudvar, minaretjét pedig harangtoronnyá alakították át; ez az ún. La Giralda, a város leismertebb jelképe. A 104 méter magas és 13 méteres alaphosszúságú La Giraldát 1184-ben kezdték el építeni a híres marrakesi Kutubia-mecset minaretjének mintájára és 1198. március 10-én fejezték be, amikor a csúcsán négy aranyozott bronzgömböt helyeztek el (a gömbök egy 1365-ös földrengés során leestek). A spanyol hódítás után harangtoronnyá alakították át. A csúcsán látható, a kereszténység győzelmét szimbolizáló szobor, az El Giraldillo 1568-ban került a helyére.^[6]

A katedrális egy öthajós, doboz formájú, oldalkápolnákkal kísért épületegyüttes, a keresztény székesegyházak többségétől eltérően kereszthajója nem lép ki tömbjéből, sőt a szentély is csak egy kevéssé. Kívülről lépcsőzetes alakját támpillérek, támívek, fiatornyok hálózata fogja közre. Belső tere mecseteket idézően kockaszerű, nem olyan egyértelműen irányított mint más templomokban. A főhajó dúsan díszített mennyezete 36,35 m magasra nyúlik; a mellékhajók sem sokkal alacsonyabbak. Az árkádok gazdagon tagolt pillérkötegeken nyugszik, amelyek közvetlenül, trifórium nélkül mennek át a boltozatba.^[7]

A katedrális hajója a leghosszabb templomhajó egész Spanyolországban. Faragott főoltárát egyetlen művész, Pierre Dancart készítette.

A sevillai katedrális négy homlokzatán összesen tizenöt kapu nyílik. Közülük a fontosabbak a következők:

A bal oldali Keresztelőkapu (Portada del Bautismo) a 15. században készült és központi díszítő eleme Jézus megkeresztelését ábrázolja. Rajta kívül megtalálható rajta Sevillai Szt. Izidor és Szt. Leander, valamint Justa és Rufina mártírok. A szobrok Lorenzo Mercadante műhelyében készültek. Az angyal- és prófétaszobrok Pedro Millán munkái. Csúcsos boltívét háromszögletű vakmérmű ékesíti.

A jó állapotban megmaradt és gazdagon díszített főkapu vagy Mennybemenetel-kapu (Portada de la Asunción) a nyugati homlokzat közepén található. Fő motívumát, Mária mennybemenetelének domborművét 1877-1898 között faragta Ricardo Bellver.

A Szt. Mihály- vagy Születés-kapu (Portada del Nacimiento) Jézus születésének ábrázolásával van ékesítve. A szobrok Pedro Millan munkái. A 15. században készült kapu további díszítőelemi közé tartoznak Szt. Laurean, Szt. Hermengild, valamint a négy evangélista terrakotta szobrai.

A déli kereszthajó Szt. Kristóf- vagy Hercegkapuját (Puerta de San Cristóbal) eredetileg Demetrio de los Rios tervezte 1866-ban, majd Adolfo Fernandez Casanova tervei alapján 1917-re lett kész. A kapu előtt látható a harangtorony csúcsán álló El Giraldillo szobor másolata.

A Fogantatás-kapu (Puerta de la Concepción) a Narancsudvarra nyílik és csak ünnepnapokon nyitják meg. Ezt is Demetrio de los Rios tervezte az épület többi részével harmonizáló gótikus stílusban és Adolfo Fernandez Casanova fejezte be 1895-ben.

A Gyík-kapu (Puerta del Lagarto) a Narancsudvarra vezet. Nevét a mennyezetéről függő kitömött krokodilról kapta.

A Szentélykapu (Puerta del Sagrario) a szentélybe vezet. A 17. század végén tervezte Pedro Sanchez Falconete. Két oldalról korinthoszi oszlopok fogják közre, tetején III. Ferdinánd király, Szent Izidor, Leander, Justa és Rufina szobrai láthatók.

A Megbocsátás-kapu (Puerte del Perdón) az Alemanes utcáról nyílik a Narancsudvarba, vagyis nem tartozik közvetlenül a katedrálishoz. Eredetileg a mecset része volt, erről árulkodik ívelt boltozata is. A 16. század elején Miguel Perrin terrakottaszobraival díszítették.

A Botos-kapu vagy Bölcsek imádása-kapu (Puerta de Palos) Miguel Perrin 1520-ból származó "A bölcsek imádása"-domborművével van díszítve. Másik nevét a kaput az épület többi részétől elválasztó rudakról kapta.

A Harangkapu (Puerta de Campanillas) onnan kapta a nevét, hogy az építkezéskor itt helyezték el a munkába hívó harangot. A kaput Lope Marin 1548-as, Krisztus jeruzsálemi bevonulását ábrázoló dombormű ékesíti.

• 
  Keresztelőkapu
• 
  A Mennybemenetel-kapu
• 
  A Szt. Kristóf-kapu
• 
  A Fogantatás-kapu
• 
  A Botos-kapu
• 
  A Megbocsátás-kapu

A székesegyháznak összesen 80 kápolnája van, amelyekben állítólag 1896-ban naponta 500 misét mondtak el.^[8] A Szt. Antal-keresztelőkápolnában látható Murillo Szt. Antal megkísértését ábrázoló festménye. 1874-ben ebből kivágták a Szt. Antalt ábrázoló részt és a tolvajok egy New York-i galériának próbálták meg eladni. A tulajdonos 250 dollárért megvette a képet, de értesítette a spanyol konzulátust, így a festmény visszakerült eredeti helyére.^[9]

• Kolumbusz Kristóf
• Fernando Colón (Kolumbusz fia)
• III. Ferdinánd kasztíliai király
• Svábiai Erzsébet (Ferdinánd felesége)
• X. Alfonz kasztíliai király
• I. Péter kasztíliai király

• 
  A katedrális kívülről
• 
• 
  Látvány a toronyból
• 
• 
  A székesegyház belső tere
• 

• John Harvey, The Cathedrals of Spain
• Luis Martinez Montiel, The Cathedral of Seville

• A katedrális honlapja
• Seville Cathedral Sacred Destinations
• Az UNESCO világörökség honlapja
• A Wikimédia Commons tartalmaz Sevillai katedrális témájú kategóriát.

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Seville Cathedral című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.