Ezeres

Ezeres (Ezeriș)
Az 1801–02-ben épült, 1883-ban és 1970–72-ben átépített ezeresi ortodox templom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Krassó-Szörény
Község	Ezeres
Rang	községközpont
Irányítószám	327195
SIRUTA-kód	52767
Népesség
Népesség	796 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	18 (2002)
Népsűrűség	10,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	219 m
Terület	78,23 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 25′, k. h. 21° 53′45.41666667, 21.8833333345.416667°N 21.883333°EKoordináták: é. sz. 45° 25′, k. h. 21° 53′45.41666667, 21.8833333345.416667°N 21.883333°E
Ezeres weboldala
Sablon Wikidata Segítség

Ezeres (románul: Ezeriș) falu Romániában, a Bánátban, Krassó-Szörény megyében.

A Szemenik-hegység északnyugati lejtőjén, Resicától 18 km-re északra fekszik. Határának 47%-a erdő, 19%-a legelő, 16%-a rét.

A középkor végén helyén egy Hegyeres vagy Hegyerös nevű falu feküdt. A török hódoltság alatt és azután ebből a románban fejlődött ki mai neve. Említései: Hıg'ıruš (1554), Hıg'ıriš (1569), Hecseris (1700 után), Esseriss (1717), Eserisch (1761), Ezeres (1808).

Újkori története folyamán Krassó, 1880-tól Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott. 1757-ben 191, 1776-ban 242 házból állt. 1788-ban a törökök felégették. 1820 körül kétezer lakosnál is többet számlált. Lakói a 19. század végén almával kereskedtek.^[1]

Iskoláját először 1776-ban említették és folytonos működésére utal, hogy a század végén többször is megjelent a jegyzékekben.

1848. november 17-én az Asbóth Lajos által a falu lefegyverzésére kivezényelt Rózsa Sándor és szabadcsapata kirabolta és 36 lakosát megölte. Emiatt Vukovics Sebő nemsokára feloszlatta a szabadcsapatot.

1946 után határában kommunistaellenes partizánok tevékenykedtek. Egy lakosát a nagyzorlenci partizáncsoportban való részvétele miatt halálra, kettőt hosszú börtönbüntetésre ítélték.

1960 és 1990 között lakói nagy része a resicai üzemekben dolgozott.

• 1851-ben 2021 ortodox és 9 római katolikus lakost számlált.
• 1891-ben 1661 lakosából 1608 volt román, 22 német és 29 egyéb anyanyelvű.
• 1910-ben 1558 lakosából 1498 volt román, 38 cigány, 11 magyar és 10 német anyanyelvű; 1537 ortodox vallású.
• 2002-ben 705 lakosából 626 volt román, 48 cigány és 18 magyar nemzetiségű; 625 ortodox, 56 pünkösdista és 12 római katolikus vallású.

• Helyismereti monográfia (románul)