|
Herkulesfürdő
Herkulesfürdő (románul Băile Herculane, németül Herkulesbad, latinul Aqua Herculis, római neve Ad aquas Herculi sacras volt) város Romániában, Krassó-Szörény megyében. FekvéseOrsovától 17 km-re északra, a Cserna partján fekszik. Nevének eredeteNeve arra utal hogy a rómaiak hite szerint a hévizek Herkulestől függtek. Története A Cserna folyó völgyében levő melegforrásokat már a rómaiak is ismerték. Herkulesnek templomot és oltárt emeltek itt, aki a melegforrások istene volt. Fürdőjét valószínűleg Traianus császár építtette, ásatásakor Herkules szobrok és fogadalmi táblák kerültek elő. A rómaiak után fürdője a népvándorlás viharaiban feltehetően elpusztult és feledésbe merült. 1734-ben fedezte fel a köszvényben szenvedő gróf Johann Andreas Hamilton osztrák altábornagy, aki III. Károly királynál elérte, hogy az ókori maradványokra építsenek fel egy katonák gyógyulását elősegítő katonai fürdőt. A Temesi Bánság kormányzója Kőmíves Pál Ádám temesvári orvosdoktor szakvéleményét is elküldte Bécsbe. Tatarczy Károly nagyvállalkozóhoz köthető Herkulesfürdő népszerűvé tétele. Tatarczy 1854-ben a Magyar Királyi Kincstártól bérbe vatte a falutól délre eső területet, hogy itt építtethesse fel a település balneológiai létesítményeit. Várossá akarta fejleszteni Herkulesfürdő új központját. A cseh Karlsbad (ma Karlovy Vary), a svájci Bad Ragaz és Baden fürdőházait tekintette mintának. 1854-ben megbízta Wilhelm von Doderer bécsi építészt hogy tervezzen meg egy elegáns fürdőhelyet. A Bánáti Határőrvidék parancsnoksága Maderspach Károly tervei alapján 1837-ben átadta azt a 41 méter fesztávolságú vonalrudas vashidat, amely összekötötte a szomszédos völgyben Temesvár-Orsova között kanyargó vasútvonalat az új városközponttal.[3] A régi üdülőteleptől kissé távolabb az 1970-es években hatalmas modern házakból új fürdőtelep épült fel. 1910-ben 517 magyar, román és német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegye Orsovai járásához tartozott. 1992-ben 6340 lakosából 6090 román (96,05%), 91 magyar (1,43%), 57 német (0,89%), 50 cigány (0,78%) és 52 egyéb (0,82%) volt. A gyógyvizek összetétele és hatásaHerkulesfürdő gyógyvizei reuma, foglalkozási és női betegségek, emésztési zavarok, periférikus idegrendszeri, légző- és mozgásszervi megbetegedések gyógyítására alkalmasak. A gyógyvizek ivókúra formájában is nagyon hatásosak, főleg a tápcsatorna és az emésztőszervek megbetegedése, valamint vese- és hólyagbántalmak esetében. Fürdő és ivókúra esetén azonban ajánlatos minden esetben kikérni a szakorvos véleményét, mivel az itteni gyógyvizek ásványtartalma nagyon tömény, csak egyetlen forrás vizében megengedett az orvosi vizsgálat nélküli fürdés. Földrajza Az európai hírű fürdőhely Lombardiával egy szélességi fokon fekszik, azonban a két vidék mégis lényegesen különbözik egymástól, mivel Herkulesfürdőn egyaránt érvényesül a közép-európai, a duna-feketetengeri és a mediterrán éghajlat. A 160 méter magasságban fekvő Herkulesfürdő évi középhőmérséklete plusz 14 Celsius-fok, mivel a környező magas hegyek felfogják az erős szeleket. A tél itt enyhe, a nyár nem forró és az ég többnyire derűs. A kedvező éghajlati viszonyok következtében gazdag és sokféle növényzet alakult ki a környéken, a sokféle növény közül azonban legjelentősebb a fürdőhely parkjának közepén álló több száz éves mamutfenyő. A növényzeten kívül változatos a környék állatvilága is; a környéken sokféle lepkefaj található. A hely egyike Európa leggazdagabb lepkegyűjtő területeinek. A környék barlangjaiban számos különleges bogárfaj él, de a környéken előfordul kétféle vipera: a homoki vipera és a keresztes vipera is. Látnivalók
Híres emberek
Jegyzetek
További információk
Kapcsolódó szócikkek
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
