Asszimilált zsidó családban született. Nagyszüleit nem ismerte, a család mintegy száz tagját megölték különböző lágerekben. Auschwitzból jött vissza édesapja Balla (Blau) Károly író, újságíró; édesanyja Taub Berta, a Babeș–Bolyai Egyetem tanára. 1956–1968 között szülővárosa Zenelíceumában tanult hegedű szakon; 1972-ben végzett a zeneakadémia tanári szakán.
1965-ben jelentek meg első versei az Igaz Szó irodalmi folyóiratban és 1968-ban kiadták első verseskötetét A dolgok emlékezete címmel. 1975-től a Romániai Írószövetség tagja. 1972–1985 között a Kolozsvári Rádióstúdió magyar nyelvű adásának zenei és irodalmi szerkesztője. 1978-1982 között a kolozsváriGaál Gábor Irodalmi Kör vezetője volt. Désen magyar népzenét és zenei írás-olvasást tanított, 1982-ben kitiltották a városból. 1984-ben és 1991-ben megkapta a Román Írószövetség Költészeti Díját.
Amikor 1985-ben minden vidéki rádióstúdiót bezártak, az Előre című központi napilap agrár-ipari tudósítója lett 1990-ig. 1980 és 1990 között nem hagyhatta el Romániát, és részleges publikálási tilalommal sújtották. 1990 és 1994 között a Családi Tükör (1989–1992) és A Hét (1992–1994) irodalmi szerkesztője. 1990-től a Román Írószövetség választmányi tagja, valamint a Magyar Írószövetség tagja. 1992-től a pécsiJelenkor szerkesztőbizottsági tagja. 1993-tól Budapesten él. 1997-ben a Szépírók Társaságának alapító tagja. 2005–2011 között a Borostyán-estek–A Költő Színháza című sorozat házigazdája a Stúdió K Színházban Báthori Csabával. 2013-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, 2016-tól a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.[1]
Több irodalmi ösztöndíjat kapott: 1994-ben a Német Kulturfonds, 1999-ben a DAAD Berliner Künstlerprogramm, 2001-ben a Herrenhaus Edenkobern, 2002-ben a Landeshauptstadt München Willa Waldberta Feldafing, 2003–2004-ben a Künstlerdorf Schöppingen Alapítvány és a Heinrich Böll Haus Langenbroich, 2006-ban Graz városának ösztöndíjasa, 2012-ben Lenzburgban (Svájc) az Aargaui Literaturhaus ösztöndíjasa, 2014-ben pedig a Stiftung Landes & Gyr ösztöndíjasa (Zug, Svájc).
Művei
Mintegy ötven antológiában, számtalan folyóiratban közölt verseket, kisesszéket, irodalom- és zenekritikákat, gyerekverseket, bábdarabokat. Huszonhárom önálló kötete látott napvilágot.
Versek, gyermekkönyv, bábdarab
„
Balla Zsófia munkásságát megfontolt, fércmunkát nem tűrő költészet jellemzi, így lírájának sokkal inkább íve, mint fejlődéstörténete van. Az azonban jól látható, hogy – bár érzékenységének húrjai semmit sem veszítettek feszességükből – értelmezői nyugvóponthoz érkezett, mely szép megünneplése amúgy is jeles 2009-es évének. A nyár barlangja nem üdítő olvasmány, annál jóval több: Érkezés-távozás hullámverése, mely egy mozdulattal odaad és kifoszt.
”
– Méregtelen mérlegek, Kárpáti Zsuzsa kritikája, Irodalmi Jelen, 2009[2]
A dolgok emlékezete. Versek; Irodalmi és Művészeti Kiadó, Bukarest, 1968
Apokrif ének. Versek; Kriterion, Bukarest, 1971
Vízláng. Versek; Kriterion, Bukarest, 1975
Második személy. Versek; Kriterion, Bukarest, 1980
Kolozsvári táncok. Versek; Kriterion, Bukarest, 1983
Schwerkraft und Mitte. Gedichte, ford. németre, utószó Daniel Muth [Báthori Csaba], DAAD, Berlin, 2001 (Spurensicherung, 6.) német verseskötet
Dichterpaare: Balla Zsófia és Alfred Koleritsch, Kortina, Bécs–Budapest, 2007, versek magyarul és németül
Interjúkötet
Bodor Ádám: A börtön szaga. Válaszok Balla Zsófia kérdéseire. Egy korábbi rádióinterjú változata; Magvető, Budapest, 2001 (több mint húsz nyelven megjelent)
Színpadi művek
Triangulum avagy Száz ördög közt három szentek: három bábjelenet, bemutató: 2004, Kecskemét
A Gólyakalifa: operalibrettó Babits Mihály regénye nyomán, zeneszerző: Gyöngyösi Levente, bemutatók: 2005, Budapesti Operaház; 2008, Kolozsvári Magyar Opera. A mű a Budapesti Operaház pályázatára készült, amelyen II. díjat nyert.
Rózsa és Ibolya: bábdarab Arany János meséje nyomán, bemutatók: 2004, Budapest, Stúdió K; 2005, Kecskemét; 2007, Nyíregyháza
Rózsa és Ibolya: filmváltozat, rendezte: Marius Tabacu, 2010, főszereplők: Galló Ernő, Kántor Melinda, Pethő Anikó, bemutató: MTV1, 2010. december 24.
Szent Márton: bábjelenet, rendezte: Kovács Petra Eszter, bemutató: Szombathelyi Mesebolt Bábszínház, 2016. február 21., Triangulum: három jelenet címmel.
Szerkesztett kötetek
Balla Károly: Elcserélt ünnep. Novellák, kisregények; bev. Szász János, sajtó alá rend. Balla Zsófia; Kriterion, Bukarest, 1985 (Romániai magyar írók)
Himnusz a békéhez. Versek; vál. Balla Zsófia; Kriterion, Bukarest, 1986
Csak a béke… (antológia magyar költők műveivel); vál. Balla Zsófia; Kriterion, Bukarest, 1989
Díjak, kitüntetések (válogatás)
1980 – A Kolozsvári Írói Egyesület Díja
1983 és 1991 – A Román Írószövetség Díja
1992 – Az Első Romániai Könyvszalon Költészeti Díja
↑Kerületünk új díszpolgárai. budapest13.hu. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzata, 2022. június 1. [2022. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. június 2.)
Privát Trianon (LiteraTV, 2020) Balla Zsófia elbeszéli saját családjának Trianon-történetét
Erdélyi életutak (Transindex, 2020) Balla Zsófia az indulása éveiről, az emigrációról, holokausztról, a zenéhez való viszonyáról és az alkotását meghatározó körülményekről beszél az Erdélyi életutak sorozatban
Markó Béla kérdezi Balla Zsófiát két legfrissebb kötete (A darázs fészke esszékötet és Az élet két fele gyűjteményes verseskötet) kapcsán (Transindex könyvesték, 2021)
.svg){kind=small}
