Szülei: Marno Béla és Batta Hedvig. 1963-1968 között Pannonhalmán és Esztergomban végezte el középiskolai tanulmányait. 1967-1980 között betanított munkás, kérdőbiztos, segédmunkás és statiszta volt. 1968 óta ír. 1980-tól a Mozgó Világ, majd a többi lap is közölte verseit. 1980-1986 között szabadfoglalkozású volt. 1986-1989 között a Múzsák Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott. 1989-1991 között az Igen irodalmi rovatszerkesztője volt. 2000-2001 között Bambergben volt ösztöndíjas.
Költészetében új szövegformálási gyakorlat érvényesül. Méltatói a posztavantgárd törekvések közé sorolják munkásságát.
Magánélete
1970-ben házasságot kötött Forián-Szabó Évával. Három gyermekük született; Dávid (1977), Hanna (1979) és Katalin (1983).
Művei
Együtt járás (versek, Kozmosz Könyvek, 1987)
A múzsa és a bábu (versek, Holnap, 1989)
A cselekmény – Isten ha egyszer lábra kap (versek, Holnap, 1990)
A vers akarata (tanulmányok, Tevan, 1991)
Az albán szálló (versek, Holnap, 1992)
Fellegjárás (versek, Jelenkor, 1994)
Marokkő (versek, Pesti Szalon, 1996)
Paul Celan válogatott versei (műfordítás, Enigma, 1996)
Az anarchia szórendje (kisprózák, elbeszélések, Palatinus, 1997)
Nincsen líra...nélkül (válogatott és új versek, Palatinus, 1999)
Daidal (versek, Jelenkor, 2001)
A fénytervező (versek, Palatinus/Árkád, 2002)
Nárcisz készül (versek, Tipp Cult, 2007)
A semmi esélye (Prae.hu/Palimpszeszt Kulturális Alapítvány, 2010)
Kezünk idegen formákba kezd. Esszék és levelek; Palatinus, Bp., 2011
Kairos (versek, Palatinus, 2012)
Hideghullám (versek, Magvető, 2015)
A szomjúság járványa. A mai héber vers. Kétnyelvű antológia; ford. Uri Asaf, Marno János, szerk., bev. Rami Saari; Kalligram, Bp., 2016