Csíkménaság

	Csíkménaság (Armășeni)
	Csikménaság, a Csíkszentimrei Büdösfürdő felől nézve
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Hargita
Község	Csíkszentgyörgy
Rang	falu
Községközpont	Csíkszentgyörgy
Irányítószám	537041
Körzethívószám	0266
SIRUTA-kód	84004
	Népesség
Népesség	594 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	629 (2011)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	800 m
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 21′ 13″, k. h. 25° 57′ 38″46.353634°N 25.960428°EKoordináták: é. sz. 46° 21′ 13″, k. h. 25° 57′ 38″46.353634°N 25.960428°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Csíkménaság témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Csíkménaság vagy Csíkmenaság (románul: Armășeni) falu Romániában, Hargita megyében.

Fekvése

A falu Csíkszeredától 13 km-re keletre a Taploca-patak völgyében fekszik.

Nevének eredete

Neve a magyar mén és ság (= domb) főnevek összetétele. Más vélemény szerint a keleti egyház szentjétől, Szent Ménásztól ered, de ismét mások a ménes és az ág magyar szavakból magyarázzák.

Története

1567-ben Menessagh néven említik. A falu zab és kendertermesztéséről volt híres. 1910-ben 2178, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásához tartozott. 1992-ben 726 magyar lakosa volt.

Látnivalók

Bővebben: Csíkmenasági római katolikus templom

Román kori egykori temploma helyén épült a 15. században gótikus római katolikus temploma, melyet 1655-ben felújítottak. Korabeli freskói vannak. 1543-ban készült szárnyas oltárát a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi, harangjai 1582-ből és 1604-ből valók. Miseruhái közül az egyiket állítólag Mária Terézia hímezte. Sekrestyéje falában 13. századi rózsaablak van. 1858-ban barokk oldalcsarnokkal bővítették. Tornya 1836-ban épült.
A falu első világháborús emlékművét Szervátiusz Jenő készítette.

Borvízforrások és népi fürdő

Csíkménaság borvízforrásai és népi fürdője

Híres emberek

Itt született

Adorján Imre (1827-1897) főgimnáziumi tanár, Adorján Ágoston nagybátyja és nevelőapja, Adorján Imre országgyűlési képviselő nagybátyja.
Adorján Ágoston (1871-1957) honvéd altábornagy, Adorján Imre főgimnáziumi tanár unokaöccse és nevelt fia.
Adorján Imre (1884-1971) földbirtokos, szerkesztő, országgyűlési képviselő, Adorján Ágoston féltestvére, Adorján Imre főgimnáziumi tanár unokaöccse.
Tompos Péter (1885-?) színész, színigazgató.
Antal Béla (1903-?) színész, rendező, színigazgató.
Tekeres Sándor (1921-1977) énekművész.
Dénes Anna Szeréna (1925-2013) szociális testvér, a kommunista diktatúra meghurcolt áldozata.