Vasláb

	Vasláb (Voșlăbeni vagy Voșlobeni)
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Hargita
Község	Vasláb
Rang	községközpont
Irányítószám	537355
Körzethívószám	+40 x66
SIRUTA-kód	86348
	Népesség
Népesség	1108 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	337
Népsűrűség	18,62 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	790 m
Terület	59,52 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 39′ 00″, k. h. 25° 37′ 60″46.650000°N 25.633330°EKoordináták: é. sz. 46° 39′ 00″, k. h. 25° 37′ 60″46.650000°N 25.633330°E
	Vasláb weboldala
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Vasláb (vagy Gyergyóvasláb;^[2] románul: Voșlăbeni vagy Voșlobeni) falu Romániában, Erdélyben, Hargita megyében.

Fekvése

A Gyergyói-medence déli részén, Gyergyószentmiklóstól 13 km-re délre, a Kakas-hegy lábánál fekszik.

Története

A falut a Lázár grófok alapították Tekerőpatak határrészéből és mintegy 20 görögkatolikus vallású, moldvai román családot telepítettek le itt, akik a Lázár család úrbéresei voltak. A telepesek a majorsági birtok területén dolgoztak, és a 17. századra már egy életképes faluközösségben éltek.^[2] 1703-ban a faluban 28 család élt. A település első görögkatolikus temploma 1714-ben épült fából, ezt Sava moldvai püspök avatta fel.^[2] A templomhoz, illetve annak oltárképéhez fűződik a mondás: otthagyta, mint Szent Pál az oláhokat. A szomszédos Tekerőpatak lakosai rendszeresen ellopták ugyanis a templom Szent Pál-ikonját, mert úgy vélték, az gyanúsan emlékeztet az ő falubírójuk fizimiskájára.^[3] A falu felett dolomitbánya működik. Káposztája messze földön híres.

1910-ben 940 lakosából 803 fő román és 110 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásához tartozott. 1992-ben 1257 lakosából 946 román, 310 magyar volt. A 2002-es népszámláláskor 1255 lakosa közül 894 fő (71,2%) román, 337 fő (26,9%) magyar, 24 fő (1,9%) cigány volt.

Látnivalók

Mai temploma 1864-ben, tornya pedig 1880-ban készült.
Falumúzeuma van.
A Heveder patak völgyében 1860-ban épített vízifűrész működik.
A Maros partján 60 hektáros tőzegláp található.

Jegyzetek

↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
↑ ^a ^b ^c Felcsíki, gyergyói és tölgyesi utazások. In Vofkori László: Utazások Székelyföldön. Olvasószerkesztő P. Buzogány Árpád. Csíkszereda: Pro-Print Könyvkiadó. 2007. 296–297. o. ISBN 978-973-8468-62-7
↑ Krisztina Kaló: “Üget, mint a büdi boszorkány.” Issues in the translation of Hungarian proverbs and idiomatic similes. In A fordítás arcai 2018: A fordítás arcai 12 című konferencia előadásaiból. Szerk. Vermes Albert. Eger: EKF Líceum. 2019. 69. o. ISBN 9789634960997

További információk

a település honlapja

Erdély-portál
Földrajzportál

[1] Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.

[vofkori-2] Felcsíki, gyergyói és tölgyesi utazások. In Vofkori László: Utazások Székelyföldön. Olvasószerkesztő P. Buzogány Árpád. Csíkszereda: Pro-Print Könyvkiadó. 2007. 296–297. o. ISBN 978-973-8468-62-7

[3] Krisztina Kaló: “Üget, mint a büdi boszorkány.” Issues in the translation of Hungarian proverbs and idiomatic similes. In A fordítás arcai 2018: A fordítás arcai 12 című konferencia előadásaiból. Szerk. Vermes Albert. Eger: EKF Líceum. 2019. 69. o. ISBN 9789634960997

[1]

[2]

[3]