Csíkszentkirály

	Csíkszentkirály (Sâncrăieni)
	; Csíkszentkirály címere
	; Csíkszentkirály címere
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Hargita
Község	Csíkszentkirály
Rang	községközpont
Irányítószám	537265
Körzethívószám	0266
SIRUTA-kód	85699
	Népesség
Népesség	2476 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	2332 (2011)
Népsűrűség	46,45 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	658 m
Terület	53,30 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 18′ 48″, k. h. 25° 50′ 22″46.313333°N 25.839444°EKoordináták: é. sz. 46° 18′ 48″, k. h. 25° 50′ 22″46.313333°N 25.839444°E
	Csíkszentkirály weboldala
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Csíkszentkirály (románul Sâncrăieni, németül Heilkönig) falu Romániában Hargita megyében.

Fekvése

Csíkszeredától 7 km-re délkeletre, az Alcsíki-medence északi végénél, az Olt két partján, a Zsögödi-szoros előtt, Csíkzsögöd és Csíkszentimre közt fekvő település. Területe négy egykori falut ölel magába: Csíkszentkirály, Tiva, Poklondfalva és Kincseszeg.

Nevének eredete

Nevét Szent István királynak szentelt középkori templomáról kapta.

Története

Ősidők óta lakott hely. Területén kő-, bronz-, vaskori és a Sütőkertben végzett ásatások során Árpád-kori telepek nyomaira bukkantak. Andezitbányájában 1954-ben 14 darabból álló dák ezüstkincsleletre, egy ivókészletre leltek.^[2]

A település nevét 1332-ben Sancto Rege néven a pápai tizedjegyzékben említették először. 1566-ban Zent Kyraly, 1567-ben Zent kiralij, 1614-ben Szentkirály néven írták. 1614-ben végzett összeíráskor Szentkirályon 138 családfőt számoltak össze. 1694-ben a falu mellett futamították meg a Csíksomlyónál megvert tatár sereget a csíki székelyek, 8000 székely foglyot szabadítva ki. 1720-ban Léstyán Mózes katolikus paptanár nevét említette egy oklevél. 1910-ben 1606 lakosából 1601 magyar volt, melyből 1537 római katolikus, 38 görögkatolikus, 21 református volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Alcsíki járásához tartozott. 1992-ben 2429 lakosából 2382 magyar, 27 román és 20 cigány volt.

2004-ig a községhez tartozott Csíkszentlélek, Csíkmindszent, Fitód és Hosszúaszó, illetve Csíkszentimre és Csíkszentimrei Büdösfürdő, amelyekből megszervezték az önálló Csíkszentlélek községet, illetve Csíkszentimre községet.^[3]

Nevezetességek

Bővebben: Csíkszentkirályi római katolikus templom

Római katolikus temploma román kori alapokra épült a 15. század második felében. 1759 és 1773 között bővítették és tornyát magasították. 1790-ben előcsarnokot, 1900-ban oldalkápolnát építettek hozzá.
A falutól délre eső temetőben áll az 1528-ban épített temetőkápolna, melyet 1822-ben és 1866-ban újjáépítettek.
Határában az Olt szűk völgye feletti Háromtetejnek nevezett dombon az Andrássyak ősi várkastélyának romjai látszanak.
A falu egyedülállóan gazdag borvízforrásokban, 21 ház kertjében található borvízforrás, melyet három üzemben palackoznak. Legnevezetesebbike a "Hargita Gyöngye".
Az Olt hídja melletti borvizes lápos terület a Borsáros természetvédelmi terület. Mellette láthatók az 1891-ben létesített, majd 1930-ban megújított fürdő romjai.
A falunak néprajzi múzeuma van.