Székelypálfalva

	Székelypálfalva (Păuleni)
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Hargita
Község	Farkaslaka
Rang	falu
Községközpont	Farkaslaka
Irányítószám	537172
Körzethívószám	0266
SIRUTA-kód	84898
	Népesség
Népesség	198 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	200 (2011)
	Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 25′ 38″, k. h. 25° 10′ 60″46.427262°N 25.183297°EKoordináták: é. sz. 46° 25′ 38″, k. h. 25° 10′ 60″46.427262°N 25.183297°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Székelypálfalva témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Székelypálfalva (1913-ig Pálfalva, románul Păuleni) falu Romániában Hargita megyében.

Fekvése

A falu Székelyudvarhelytől 22 km-re északnyugatra a Gada-patak völgyfőjében, a Szilas-tető déli lábánál fekszik, Farkaslakához tartozik.

Története

A szájhagyomány szerint a faluban elsőként egy Pál nevű pásztor telepedett le, innen a neve.^[2] Első írásos említése^[3] az 1334-es pápai tizedjegyzékben történt.^[4] Első temploma Kápolna-kapu nevű helyen volt, melyet az 1661-ben betörő tatárok elpusztítottak.^[5] Ezt a kápolnát a reformáció idején a katolikusok és unitáriusok közösen használták. Mai temploma 1765–1775-ig épült, stílusa népi barokk klasszicista jegyekkel.^[6] A pálfalvi tetőn már 1585-ben sört ittak a székelyek, valószínűleg rég ismerték a sörfőzés tudományát.^[7] 1910-ben 576, 1992-ben 239 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott.

Látnivalók

Római katolikus temploma 1765 és 1775 között épült, régi gótikus templomából kő ajtókeretet, keresztelőmedencét és szenteltvíztartót őriz.

Híres emberek

Itt született Pálfalvi Nagy György, az 1562-ben János Zsigmond ellen fellázadt székelyek választott vezére.^[8]
Itt született János Áron székely származású magyar jogász, politikus, országgyűlési képviselő (1895-1944).

Hivatkozások

↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro
↑ Jakab Rozália:,,Nálunk a harangszó elszáll a határig”. Népélet és néphagyomány Farkaslakán. Kolozsvár, Polis, 1998.26.
↑ JAKAB Elek – SZÁDECZKY Lajos: Udvarhely vármegye története. Budapest, 1901.194.
↑ * * * Monumenta Vaticana Hungariae I. Rationes collectorum pontificorum in Hungaria. Pápai tizedszedők számadásai. 1281–1375. Budapest, Felelős kiadó: Várszegi Asztrik – Fonyódi Ottó, 2000.133.
↑ DÁVID László: A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei. Bukarest : Kriterion Könyvkiadó, 1981. 294.
↑ DOMUS HISTORIA: A székelypálfalvi egyházközség története. Kézirat.
↑ DEMÉNY Lajos – PATAKI József – TÜDŐS S. Kinga: Székely oklevéltár. Új sorozat.Budapest- Bukarest, Európa-Kriterion, 1985 I. 23.
↑ Bözödi György: Székely bánja. Magvető Kiadó, Budapest, 1984. 32-54.

Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro

[2] Jakab Rozália:,,Nálunk a harangszó elszáll a határig”. Népélet és néphagyomány Farkaslakán. Kolozsvár, Polis, 1998.26.

[3] JAKAB Elek – SZÁDECZKY Lajos: Udvarhely vármegye története. Budapest, 1901.194.

[4] * * * Monumenta Vaticana Hungariae I. Rationes collectorum pontificorum in Hungaria. Pápai tizedszedők számadásai. 1281–1375. Budapest, Felelős kiadó: Várszegi Asztrik – Fonyódi Ottó, 2000.133.

[5] DÁVID László: A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei. Bukarest : Kriterion Könyvkiadó, 1981. 294.

[6] DOMUS HISTORIA: A székelypálfalvi egyházközség története. Kézirat.

[7] DEMÉNY Lajos – PATAKI József – TÜDŐS S. Kinga: Székely oklevéltár. Új sorozat.Budapest- Bukarest, Európa-Kriterion, 1985 I. 23.

[8] Bözödi György: Székely bánja. Magvető Kiadó, Budapest, 1984. 32-54.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]