Balogújfalu

	Balogújfalu (Vieska nad Blhom)
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Rimaszombati
Rang	község
Polgármester	Bodon Gyula
Irányítószám	98021
Körzethívószám	047
Forgalmi rendszám	RS
	Népesség
Teljes népesség	161 fő (2017. dec. 31.)
Népsűrűség	34 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	172 m
Terület	4,83 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 21′ 05″, k. h. 20° 11′ 54″48.351389°N 20.198333°EKoordináták: é. sz. 48° 21′ 05″, k. h. 20° 11′ 54″48.351389°N 20.198333°E
	Balogújfalu weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Balogújfalu témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ez a szócikk a szlovák településről szól. Hasonló címmel lásd még: Újfalu (egyértelműsítő lap).

Balogújfalu (szlovákul: Vieska nad Blhom) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.

Fekvése

Rimaszombattól 15 km-re keletre, a Balog jobb partján fekszik.

Története

A település a 13-14. században keletkezett. Első írásos említése az 1427-es adóösszeírásban "Wyfalu" alakban történt. Ilsvay György, majd a 15. századtól a Derencsényi család birtoka. A 16. században a Széchy, a 18. században a Koháry család a földesura. 1683-ban a lengyel-litván hadak csaknem teljesen elpusztították. 1828-ban 20 házában 148 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint: "ÚJFALU. Gömör Várm. földes Ura Gr. Koháry Uraság, lakosai többfélék, fekszik Dobóczhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű."^[2]

Fényes Elek szerint: "Ujfalu, Gömör vmegyében, magyar falu, Radnóth szomszédságában: 5 kath., 143 ref. lak. F. u. hg. Coburg."^[3]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: "Újfalu, balogvölgyi magyar kisközség, 46 házzal és 185 ev. ref. vallású lakossal. 1427-ben a Csetnekiek a földesurai és 1460-ban mint Balogvár tartozékát sorolják fel. 1479-ben a Felediek is birtokosai, azután a balogvári uradalom többi birtokainak sorsában osztozik. Ma a Coburg herczegi családnak van itt nagyobb birtoka. Az ev. ref. templom 1872-ben épült. Ide tartoznak Ágostai, Újfalú és Kelecsény puszták, mely utóbbi a XV. században külön községként említtetik. A község postája, távírója és vasúti állomása Rimaszécs."^[4]

A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt.

Népessége

1910-ben 195-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 150 lakosából 144 magyar.

2011-ben 164 lakosából 149 magyar és 10 szlovák.

Nevezetességei

Református temploma 1872-ben épült, neoklasszicista stílusban.

További információk

Jegyzetek

↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. január 12.)

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[d4c5578386966df3cec243b2f6bb6daf393cd858-1] Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. január 12.)

[1]

[2]

[3]

[4]