Balogiványi

	Balogiványi (Ivanice)
	; Balogiványi zászlaja
	; Balogiványi zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Rimaszombati
Rang	község
Polgármester	Balyo Tibor
Irányítószám	980 42 (pošta Rimavská Seč)
Körzethívószám	047
Forgalmi rendszám	RS
	Népesség
Teljes népesség	277 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	40 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	165 m
Terület	5,60 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 19′ 42″, k. h. 20° 14′ 12″48.328200°N 20.236700°EKoordináták: é. sz. 48° 19′ 42″, k. h. 20° 14′ 12″48.328200°N 20.236700°E
	Balogiványi weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Balogiványi témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Balogiványi (szlovákul: Ivanice) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.

Fekvése

Rimaszombattól 20 km-re délkeletre, a Balog patak bal partján található.

Története

1245-ben "Iwan" néven említik először. Valószínűleg ekkor alapították Milost fiai, akik egészen a 16. századig birtokolták a települést. További tulajdonosai a Széchy és Koháry család, később a Coburgok voltak. 1427-ben az adóösszeírásban "Ivanfalua" néven szerepel. 1773-ban 11 jobbágy és 4 zsellércsalád lakta.

Vályi András szerint: "IVÁNYI. Magyar falu Gömör Várm. földes Ura G. Koháry Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Rima Szécshez fél mértföldnyire, Csakó mellet, földgye mindent terem, piatzozása közel, 2 ’s 4 mértföldnyire is, legelője elég van."^[2]

Fényes Elek szerint: "Ivány, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, Rima-Szécshez 1/2 órányira: 28 kath., 271 ref. lak. F. u. h. Coburg."^[3]

1828-ban 34 házában 299 lakos élt, akik mezőgazdasággal foglalkoztak. 1858-ban egy nagy tűzvészben csaknem az egész falu leégett. Református egyházi iskoláját 1906-ban az Andrássy család építtette.

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: "Iványi, balogvölgyi magyar kisközség, 96 házzal és 382 ev. ref. vallású lakossal. Hajdan Ivánfalva volt a neve. Előbb a Koháry, majd a Coburg herczegi család birtoka lett. Református temploma 1796-ban épült. Ide tartozik Tőkés puszta. A község postája, távírója és vasúti állomása Rimaszécs."^[4]

A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. Mezőgazdasági jellegét ezután is megtartotta. 1938 és 1945 között megint Magyarországhoz tartozott.

Népessége

1910-ben 358-an, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 204 lakosából 194 magyar és 3 szlovák.^[5]

2011-ben 224 lakosából 138 magyar, 33 roma és 28 szlovák.

Nevezetességei

Református temploma 1796 és 1797 között épült.
A falu területén eddig kihasználatlan melegvizű források törnek fel.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. január 9.)
↑ Archivált másolat. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. december 30.)

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. január 9.)

[5] Archivált másolat. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. december 30.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]