Magyarhegymeg
Magyarhegymeg (szlovákul: Dolné Zahorany) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban. FekvéseRimaszombattól közúton 12 km-re (de légvonalban csak 9 km-re), délnyugatra fekszik. Története1341-ben "Hegmuky" néven említik először. 1427-ben már "Hegymeg" alakban szerepel. 1341-ben Ajnácskő tartozékaként a Széchy család birtoka volt. A 16. század végéig a falu birtokában kilenc nemesi család váltotta egymást. A község pecsétje 1744-ből származik. 1828-ban 38 házában 281 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Vályi András szerint: "HEGYMEG. Magyar Hegymeg. Magyar falu Kis Hont Várm. földes Urai G. Betlehem Miklós, és B. Lusinszky Ferentz, lakosai katolikusok, fekszik Osgyán mellett, erdejek nintsen, legelője szűk, földgyei 3 nyomásban trágazás után jók, fuvarozással keresik élelmeket."[2] Fényes Elek szerint: "Magyar-Hegymeg, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Osgyán szomszédságában; 252 kath. lak., dombos, de meglehetős határral. F. u. többen. Ut. p. Rimaszombat."[3] Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: "Magyarhegymeg, a nógrádi határ közelében fekvő magyar kisközség, 54 házzal és 277 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan Ajnácskő vár tartozéka volt és a XV. század közepén Nógrádhoz tartozott. Akkoriban egyszerűen csak Hegymeg volt a neve. Később a gróf Bethlen család lett a földesura. A kath. templom 1884-ben épült. Ide tartoznak Rigó, Kishegymeg és Szibokor puszták is. A községnek postája és távírója Osgyán, vasúti állomása Rimaszombat."[4] A trianoni diktátumig területe Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott. 1938 és 1944 között ismét Magyarország része. Népessége1910-ben 277-en, túlnyomórészt magyarok lakták. 2001-ben 206 lakosából 193 magyar. 2011-ben 196 lakosából 167 magyar és 21 szlovák. Nevezetességei
Jegyzetek
Külső hivatkozások |