Magyarhegymeg

	Magyarhegymeg (Dolné Zahorany)
	Római katolikus templom
	; Magyarhegymeg zászlaja
	; Magyarhegymeg zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Rimaszombati
Rang	község
Első írásos említés	1341
Polgármester	Mező Izabella
Irányítószám	985 42
Körzethívószám	047
Forgalmi rendszám	RS
	Népesség
Teljes népesség	188 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	31 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	254 m
Terület	6,38 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 21′ 04″, k. h. 19° 54′ 03″48.351111°N 19.900833°EKoordináták: é. sz. 48° 21′ 04″, k. h. 19° 54′ 03″48.351111°N 19.900833°E
	Magyarhegymeg weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarhegymeg témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Magyarhegymeg (szlovákul: Dolné Zahorany) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.

Fekvése

Rimaszombattól közúton 12 km-re (de légvonalban csak 9 km-re), délnyugatra fekszik.

Története

1341-ben "Hegmuky" néven említik először. 1427-ben már "Hegymeg" alakban szerepel. 1341-ben Ajnácskő tartozékaként a Széchy család birtoka volt. A 16. század végéig a falu birtokában kilenc nemesi család váltotta egymást. A község pecsétje 1744-ből származik. 1828-ban 38 házában 281 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint: "HEGYMEG. Magyar Hegymeg. Magyar falu Kis Hont Várm. földes Urai G. Betlehem Miklós, és B. Lusinszky Ferentz, lakosai katolikusok, fekszik Osgyán mellett, erdejek nintsen, legelője szűk, földgyei 3 nyomásban trágazás után jók, fuvarozással keresik élelmeket."^[2]

Fényes Elek szerint: "Magyar-Hegymeg, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Osgyán szomszédságában; 252 kath. lak., dombos, de meglehetős határral. F. u. többen. Ut. p. Rimaszombat."^[3]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: "Magyarhegymeg, a nógrádi határ közelében fekvő magyar kisközség, 54 házzal és 277 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan Ajnácskő vár tartozéka volt és a XV. század közepén Nógrádhoz tartozott. Akkoriban egyszerűen csak Hegymeg volt a neve. Később a gróf Bethlen család lett a földesura. A kath. templom 1884-ben épült. Ide tartoznak Rigó, Kishegymeg és Szibokor puszták is. A községnek postája és távírója Osgyán, vasúti állomása Rimaszombat."^[4]

A trianoni diktátumig területe Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott. 1938 és 1944 között ismét Magyarország része.

Népessége

1910-ben 277-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 206 lakosából 193 magyar.

2011-ben 196 lakosából 167 magyar és 21 szlovák.

Nevezetességei

Mihály arkangyal tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1885-ben épült késő klasszicista stílusban.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. január 23.)

Külső hivatkozások

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. január 23.)

[1]

[2]

[3]

[4]