Kopárhegy

	Kopárhegy (Krokava)
	; Kopárhegy zászlaja
	; Kopárhegy zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Rimaszombati
Rang	község
Első írásos említés	1427
Polgármester	Lukáš Remper
Irányítószám	982 67
Körzethívószám	047
Forgalmi rendszám	RS
	Népesség
Teljes népesség	23 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	3 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	787 m
Terület	10,40 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 37′ 47″, k. h. 20° 01′ 36″48.629800°N 20.026600°EKoordináták: é. sz. 48° 37′ 47″, k. h. 20° 01′ 36″48.629800°N 20.026600°E
	Kopárhegy weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kopárhegy témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kopárhegy (1899-ig Krokkava szlovákul Krokava) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.

Fekvése

Rimaszombattól 38 km-re északkeletre fekszik, 800 méteres tengerszint feletti magasságban, ezzel a Rimaszombati járás legmagasabban fekvő községe. Kopárhegy zsákfalu, egyetlen 7,5 km hosszú burkolt bekötőút köti össze az 526-os (Jolsva-Nyustya közötti) országúttal, mely Rónapataknál ágazik el.

Északnyugatról Tiszolc, nyugatról Nyustya, délnyugatról Rónapatak, délkeletről Poloszkó, keletről Gerlice, északkeletről Ratkósebes községek határolják.

Területe nem változott számottevően a 20. század folyamán, 1921-ben 10,28 km²,^[2] 2001-ben 10,40 km² volt.

Története

1427-ben „Crokwa” alakban említik először. 1450-ben „Krokowa” néven tűnik fel. A Derencsényi család birtoka volt, akiknek 6 porta adózott a faluban. Lakói főként pásztorkodással foglalkoztak. 1550 körül elpusztította a török és a 17. század második feléig lakatlan volt. A 18. században a Koháry és más családoké.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KROKOVA. Tót falu Gömör Várm. földes Ura G. Koháry, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Ratkóhoz fél mértföldnyire, határja sovány.”^[3]

1828-ban 47 házában 402 lakos élt. Később lakói az állattartás mellett szövéssel, fafaragással, idénymunkákkal is foglalkoztak.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Krokava, Gömör vm. tót falu, Ratkóhoz éjszakra 1 mfldnyire: 18 kath., 384 evang. lak. Hegyes, sovány határ. F. u. hg. Koburg. Ut. p. Rimaszombat.”[1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben

Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Krokava, tót kisközség, 63 házzal és 304 ág. ev. h. vallású lakossal. 1427-ben Crokwa néven a Derencsényiek birtoka volt és róluk a Koháryakra, majd ezekről a Coburg herczegi családra szállott. Azonban volt itt birtokuk az osgyáni uraknak is, nevezetesen a Korponayaknak és a báró Luzsénszky családnak. Most a Latinák testvéreknek van itt nagyobb birtokuk. A községben csak ág. h. ev. imaház van. Postája Ratkó, távírója és vasúti állomása Nyustya.”^[4]

A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Ratkói járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 293-en, túlnyomórészt szlovákok lakták.

A falu lakossága az elvándorlás következtében a 20. század folyamán egytizedére csökkent (1921-ben még 323 lakosa volt).

2001-ben mindössze 33 szlovák lakosa volt.^[5]

2011-ben a falu 31 lakosából 30 szlovák és 1 magyar volt.

Nevezetességei

A falu haranglába 18. századi.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ 1921-es csehszlovák népszámlálási adatok
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. november 15.)
↑ Archivált másolat. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 30.)

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] 1921-es csehszlovák népszámlálási adatok

[3] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[4] Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. november 15.)

[5] Archivált másolat. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 30.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]