Nemesmartonfala

Nemesmartonfala (Martinová)
Református temploma
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Rimaszombati
Rang	község
Első írásos említés	1427
Polgármester	Eugen Radič
Irányítószám	980 41
Körzethívószám	047
Forgalmi rendszám	RS
Népesség
Teljes népesség	223 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	61 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	180 m
Terület	3,77 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 17′ 50″, k. h. 20° 10′ 20″48.297222, 20.17222248.297222°N 20.172222°EKoordináták: é. sz. 48° 17′ 50″, k. h. 20° 10′ 20″48.297222, 20.17222248.297222°N 20.172222°E
Nemesmartonfala weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemesmartonfala témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nemesmartonfala (1899-ig Martonfalva, szlovákul Martinová) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.

Rimaszombattól 16 km-re délkeletre, a Rima folyó bal partján fekszik.

1427-ben az adóösszeírásban "Martonfalva" néven említik először, amikor a Jeneyek 14 portát bírtak a településen. Nevének előtagját az alapján kapta, hogy lakosainak többsége nemes volt. A 17. században előbb a török, majd Thököly hadai pusztították el. A falu temploma 1760-ban épült. 1773-ban 13 jobbágy és 5 zsellércsalád élt itt. 1828-ban 51 háza és 351 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint: "MÁRTONFALVA. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai több Urak, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszik Dobócznak szomszédságában, mellynek filiája, határja ha trágyásztatik gabonát termő, piatzozása 1, 4, 5 mértföld van."^[2]

Fényes Elek szerint: "Martonfalva, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vármegyékben, Rima-Szécshez 1/2 mfdnyire: a Rima mellett, 48 kath., 359 ref. lak., kiknek több felénél nemes. Ref. anyaszentegyház. Jó föld, rét és legelő. Ut. posta Putnok."^[3]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: "Mártonfalva, rimamenti magyar kisközség, 76 házzal és 285, túlnyomó számban ev. ref. vallású lakossal. E község mai nevén 1427-ben a Jeney család birtoka. 1467-ben a vizslási Barócz család a földesura. Később a község lakosai nemesi szabadalmakat nyernek és azóta a köznemesek a birtokosok. Református temploma 1760 körül épült. A község postája, távírója és vasúti állomása Rimaszécs."^[4]

A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.

1880-ban 307 lakosából 289 magyar, 4 szlovák, 8 más anyanyelvű és 6 csecsemő lakta; ebből 226 református, 67 római katolikus és 14 zsidó.

1910-ben 278 magyar lakosából 224 református, 49 római katolikus, 4 zsidó és 1 evangélikus vallású.

2001-ben 199 lakosából 135 magyar, 31 cigány és 26 szlovák.^[5]

2011-ben 230 lakosából 127 magyar, 48 cigány és 40 szlovák.

2021-ben 223 lakosából 101 magyar (45,3%), 82 cigány, 27 szlovák, 1 cseh, 12 ismeretlen nemzetiségű.^[6]

• Református temploma 1760-ban épült későbarokk stílusban, 1960-ban és 1995-ben megújították.

• Itt született 1840-ben Csizi János református lelkész, költő.
• Itt született 1878-ban Friedrich Endre tanár, történetíró, a Magyar Történelmi Társulat és a Magyar Pedagógiai Társaság tagja. Pedagógiai és történeti művek szerzője.

• Községinfó
• Nemesmartonfalva Szlovákia térképén Archiválva 2007. március 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
• E-obce.sk