Lacići

	Lacići
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Eszék-Baranya
Község	Magadenovac
Jogállás	falu
Irányítószám	31542
Körzethívószám	+385 031
	Népesség
Teljes népesség	320 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	94 m
Terület	33,67 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 38′ 11″, k. h. 18° 13′ 02″45.636351°N 18.217278°EKoordináták: é. sz. 45° 38′ 11″, k. h. 18° 13′ 02″45.636351°N 18.217278°E
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Lacići falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Magadenovachoz tartozik.

Fekvése

Eszéktől légvonalban 36, közúton 47 km-re nyugatra, Nekcsétől légvonalban 18, közúton 21 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 5 km-re délkeletre, a Szlavóniai-síkságon fekszik.

Története

A középkorban ez egy mocsaras, folyóágakkal tele terület volt, melyen a Vučica folyt keresztül és amelynek helyenként a medrét sem lehetett pontosan megállapítani. A mocsáron Koska felé átvezető utat csak a helyiek ismerték. Egy ilyen átjáró vezetett keresztül Lacićinél is, a falu pedig erről (laz, prijelaz) kapta a nevét. (Lacići határában ma már kitűnő csatornahálózat található, melyen hidak vezetnek át.)

Lacići annak a 18 szlavóniai falunak az egyike, ahova a török megszállás idején kálvinista magyarokat telepítettek. A kálvinista papok kihasználták a katolikus papok hiányát és elkezdték terjeszteni a térségben a kálvinista hitet. A lakosság rendkívül sokat szenvedett. Mind a török, mind a később a bécsi kamara alatt a hadak pusztításai és az adók kimerítették az embereket, így a megművelt területeket nem mindenhol lehetett megművelni és a népesség szó szerint éhezett. Gyakran elöntötte az árvíz is. A falu 1698-ban „Lazich” néven szerepel a szlavóniai települések kamarai összeírásában. 1702-ben 7 házat számláltak a településen.

Az első katonai felmérés térképén „Lacicse” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Lacsics” néven szerepel.^[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Lachich” néven 119 házzal, 728 katolikus lakossal találjuk.^[3]

1857-ben 915, 1910-ben 923 lakosa volt. Verőce vármegye Alsómiholjáci járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 94%-a horvát, 2%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. Sokakat a valpói gyűjtőtáborba hajtottak. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 351 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása^[4]^[5]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
915	854	869	936	929	923	834	922	884	862	832	627	537	466	408	351

Gazdaság

A község gazdaságában a mezőgazdasági termelés és az állattenyésztés, a kereskedelem, valamint a vendéglátás dominálnak és más tevékenységeknek csak kis részben vannak képviselve. Az állattenyésztés és a szántóföldi gazdálkodás mellett kedvezőek a feltételek a kertészet, a gyümölcstermesztés, a kisállatok (baromfi, sertéstenyésztés) és a virágkertészet fejlesztéséhez. A Koska felé fekvő erdőben található egy szarvasmarhatelep, míg a vad szabadon barangol a környező erdőkben. A vadgazdálkodásról a helyi vadásztársaság gondoskodik. Lacićiben található vadászház is, egy kisebb kastély, melynek látványa megragadja az erre járók képzeletét. Lacićitól aszfaltúton mehetünk Koško, Šljivoševci és Beničanci felé. A Šljivoševci felé vezető út mellett egykor téglagyár működött, melynek létesítményei még ma is látszanak. A mellette fekvő halastavaknál sporthorgász központ működik. A falutól délre olaj- és gázmező terül el.

Nevezetességei

Borromei Szent Károly tiszteletére szentelt római katolikus temploma a šljivoševci plébánia filiája.

Kultúra

KŠU „Sveti Rok” Lacići kulturális és sportegyesület

Oktatás

A tanulók a magadenovaci általános iskolába járnak.

Sport

Az NK Viktorija Lacići labdarúgócsapata a megyei 2. ligában szerepel.

Egyesületek

DVD Lacići önkéntes tűzoltó egyesület, alapítva 1934.
UŽ Lacići nőegyesület

Jegyzetek

Források

Magadenovác község hivatalos honlapja (horvátul)
Dragan Milošević: Župa Valpovo i povijest crkve u Belišću od 1886 do 1966 godine. 2015. Archiválva 2019. április 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
Az elemi iskola honlapja (horvátul)

További információk

A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
Rudolf Horvat: Vapovština u tursko doba (horvátul)

Horvátország-portál
Földrajzportál

[8fac4460c3a42d9fc461f4e7beb489b5c4123c76-1] Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.

[Lipszky-2] Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...365. o.

[3] Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 66. o.

[4] - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.

[5] ttps://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]