Verbice (Vrbica)
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Eszék-Baranya
Község	Szemelce
Jogállás	falu
Irányítószám	32284
Körzethívószám	(+385) 31
Népesség
Teljes népesség	614 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	112 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 18′ 18″, k. h. 18° 33′ 29″45.305, 18.55845.305000°N 18.558000°EKoordináták: é. sz. 45° 18′ 18″, k. h. 18° 33′ 29″45.305, 18.55845.305000°N 18.558000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Verbice témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Verbice (horvátul: Vrbica) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Szemelcéhez tartozik.

Eszéktől légvonalban 29, közúton 35 km-re délre, Diakovártól légvonalban 11, közúton 18 km-re keletre, községközpontjától 6 km-re délre, Szlavónia középső részén, a Diakovári síkon, Kese és Stari Mikanovci között fekszik.

A települést 1330-ban „Verbice” néven említik először. 1380-ban a Garai és Bothos családok birtoka volt.^[2] 1379-ben a ferencesek kolostort alapítottak itt, melyet 1532-ben a Kőszeg alól visszavonuló török sereg lerombolt. A török 1536-ban szállta meg ezt a területet. A török uralom idején a diakovári szpáhilukhoz tartozott, utolsó török ura egy Ali nevű pasa volt. A törökök megengedték, hogy 1640-ben Szűz Mária tiszteletére katolikus plébániát alapítsanak a településen, melyhez a környék számos falva tartozott. Ennek ellenére lakosságának többsége elhagyta a települést. A török kiűzése után 1702-ben a faluban 21 lakott ház maradt. A falu a diakovári püspökség birtoka lett. Lakói odaadásukért és hűségükért Ogramić püspöktől különféle kiváltságokat, adómentességet kaptak. A kedvező letelepedési feltételeknek köszönhetően gyorsan fejlődött, 1758-ban már 40 ház állt a településen és még ebben az évben Észak-Boszniából 10 újabb horvát családot telepített be a püspök. 1793-ban Krtica püspök új plébániatemplom és plébániaház építésébe kezdett, mivel fából épített korábbi épületeik rossz állapotban voltak.

Az első katonai felmérés térképén „Verbicza” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Verbicza” néven szerepel.^[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Verbicza” néven 89 házzal, 532 katolikus vallású lakossal találjuk.^[4] A 19. század második felében 1860-tól Bácskából német családok települtek be.

A településnek 1857-ben 491, 1910-ben 841 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 93%-a horvát, 5%-a német, 2%-a szerb anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A partizánok 1944-ben elüldözték a német lakosságot, a helyükre a háború után az ország különböző részeiről érkezett horvátok települtek. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 730 lakosa volt.

A helyi gazdaság alapja a mezőgazdaság, a gyümölcs- és szőlőtermesztés.

Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma a plébániaházzal együtt 1793-ban épült. 1924-ben mindkét épületet megújították. Az egykor nagy területű plébániához ma mindössze két falu, Verbica a Mrzović tartozik.

KUD „Vinčac” kulturális és művészeti egyesület.

A településen a szemelcei „Josip Kozarac” elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.

• NK „Radnik” Vrbica labdarúgóklub.
• ŠRU „Oaza” sporthorgász egyesület.

• „Neovisnost” humanitárius egyesület.
• LU „Orao” vadásztársaság.

• A község hivatalos honlapja (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
• Ivana Čatić: Topominija Đakovštine Osijek, 2017. - doktori disszertáció (horvátul)
• Az elemi iskola honlapja (horvátul)

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)