Nart (Nard)
A Szent Katalin templom
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Eszék-Baranya
Község	Valpó
Jogállás	falu
Irányítószám	31550
Körzethívószám	+385 031
Népesség
Teljes népesség	377 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	90 m
Terület	17,14 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 39′ 51″, k. h. 18° 28′ 49″45.66405808, 18.4801655145.664058°N 18.480166°EKoordináták: é. sz. 45° 39′ 51″, k. h. 18° 28′ 49″45.66405808, 18.4801655145.664058°N 18.480166°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Nart témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Nart (horvátul: Nard) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Valpóhoz tartozik.

Eszéktől légvonalban 18, közúton 25 km-re északnyugatra, községközpontjától 5 km-re keletre, a Szlavóniai-síkság szélén, a Dráva jobb partján fekszik. Valpóval egy 5,4 km-es aszfaltozott út köti össze.

A települést 1470-ben „Narth” néven említik először Valpó várának tartozékaként.^[2] Birtokosai a Marótiak, a Gerébek és a Perényiek voltak. Nevét általában a horvát „na rtu” (a fokon) kifejezésből származtatják, mivel a falu a Dráva hordalékkúpján települt. A török Valpó várának elestével 1543-ban szállta meg. A török uralom idején katolikus keresztény lakossága volt, akik szegényes házakban laktak. Főként halászatból éltek. Utolsó török birtokosa az eszéki Ibrahim aga volt. 1687-ben a felszabadító harcok során elnéptelenedett, a keresztény seregek ugyanis itt keltek át a Dráván Valpó felszabadítására. Később a lakosság visszatért. 1702-ben 15 ház állt a településen.

A török kiűzése után a valpói uradalom részeként kamarai birtok volt, majd 1721. december 31-én III. Károly az uradalommal együtt Hilleprand von Prandau Péter bárónak adományozta. A Prandau család 1885-ig volt a birtokosa. Fekvéséből adódóan gyakran volt árvizeknek kitéve, amelyeket általában a hó tavaszi hirtelen olvadása okozott.

Az első katonai felmérés térképén „Narad” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Nard” néven szerepel.^[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Nard” néven 89 házzal, 552 katolikus vallású lakossal találjuk.^[4]

1857-ben 523, 1910-ben 690 lakosa volt. Verőce vármegye Eszéki járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 84%-a horvát, 2%-a német anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 89%-a horvát, 3%-a roma nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 516 lakosa volt.

Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma a valpói Szeplőtelen fogantatás plébánia filiája. A templomot 1815-ben építették a falu kegyura, Prandau Gusztáv báró anyagi támogatásával. Az előtte itt állt templom fából épült és sárral volt tapasztva. 1754-ben szentelték fel a maival azonos titulusra. A templomot három szobor díszíti. A főoltár Szent Katalin szobra Marin Mikić szobrászművész alkotása, 1950-ben gipszből készült. A másik két szobor Jézus szívét és a Lourdes-i Szűzanyát ábrázolja. A templomot díszítő festmények Szent Valentin, Szent Leopold Mandić, Szent Nikola Tavelić és Páduai Szent Antal képei.

A faluban a valpói Matija Petar Katančić általános iskola négyosztályos területi iskolája működik. A falu első iskoláját 1914-ben nyitották meg. Nem ismert, hogy az iskola épületét mikor építették. Előbb egyosztályos, majd később kétosztályos iskolaként működött.

Az NK Drava Nard labdarúgóklubot 1952-ben alapították. A csapat a megyei 2. ligában szerepel.

• DVD Nard önkéntes tűzoltó egyesület.
• UŠR „Šaran” Nard sporthorgász egyesület.
• LD „Prepelica” Šag-Nard vadásztársaság.

• Valpó város hivatalos oldala (horvátul)
• Valpó turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• A valpói plébánia honlapja (horvátul)
• Dragan Milošević: Župa Valpovo i povijest crkve u Belišću od 1886 do 1966 godine. 2015. Archiválva 2019. április 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• A Valpovština információs portálja (horvátul)
• Rudolf Horvat: Valpovština u tursko doba (horvátul)