Repejő

	Repejő (Repejov)
	; Repejő zászlaja
	; Repejő zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Mezőlaborci
Rang	község
Első írásos említés	1454
Polgármester	Pavel Cipka
Irányítószám	067 04
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	ML
	Népesség
Teljes népesség	119 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	8 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	284 m
Terület	18,13 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 12′ 02″, k. h. 21° 49′ 15″49.200700°N 21.820800°EKoordináták: é. sz. 49° 12′ 02″, k. h. 21° 49′ 15″49.200700°N 21.820800°E
	Repejő weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Repejő témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Repejő (szlovákul: Repejov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában. Jobbos tartozik hozzá.

Fekvése

Mezőlaborctól 10 km-re (közúton 23 km-re) délnyugatra, az Olyka-patak partján fekszik.

Története

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „REPEJŐ. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Szirmay Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik n. k. Szukóhoz 2, és é. Varihoczhoz 1/2 órányira; határja 2 nyomásbéli, egyéb tulajdonságai hasonlók Zavada helységéhez.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Repejő, orosz falu, Zemplén vmegyében, Sztropkó fil., 320 görög kath., 4 zsidó lak. Gör. szentegyháza, 370 hold szántófölde. F. u. Szirmay. Ut. p. Orlich.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Repejő, ruthén kisközség 24 házzal és 162 gör. kath. vallású lakossal. Postája Homonnaolyka, távírója Radvány, vasúti állomása Izbugyaradvány. A homonnai uradalomhoz tartozott és annak sorsában is osztozott, míglen a Szirmay s az Orosz családoké, majd a mult század közepe táján Ringelsheim báróé lett. Most Wollmann Kázmérnénak van itt nagyobb birtoka. Gör. kath. temploma 1770-ben épült és 1893-ban megújították. A »Pejt pruti«, vagyis öt vessző nevű dűlőjéhez az a monda fűződik, hogy valamelyik régi földesura ott vesszőztette meg a jobbágyait.”^[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

1964-ben csatolták hozzá Jobbost.

Népessége

1910-ben 177-en, többségében ruszinok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 173 lakosából 87 ruszin és 80 szlovák volt.

2011-ben 143 lakosából 73 ruszin és 54 szlovák.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 11.)
↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. október 11.)
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 11.)

[3] Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. október 11.)

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

[1]

[2]

[3]