Variháza

Variháza (Varechovce)
A község látképe.
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Sztropkói
Rang	község
Első írásos említés	1430
Polgármester	Matúš Kuzma
Irányítószám	090 23
Körzethívószám	054
Forgalmi rendszám	SP
Népesség
Teljes népesség	138 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	17 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	318 m
Terület	10,59 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 13′ 30″, k. h. 21° 48′ 23″49.225, 21.80638888888949.225000°N 21.806389°EKoordináták: é. sz. 49° 13′ 30″, k. h. 21° 48′ 23″49.225, 21.80638888888949.225000°N 21.806389°E
Variháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Variháza témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Variháza (1899-ig Varehócz, szlovákul: Varechovce, ukránul: Varihivci) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Sztropkói járásban.

Sztropkótól 19 km-re északkeletre, az Ondavai-dombság keleti részén, az Olyka-patak jobb oldalán fekszik.

A falu soltész általi betelepítéssel keletkezett a vlach jog alapján 1420 körül. Első írásos említése 1430-ból származik, a sztropkói uradalom része volt. 1600-ban ortodox templommal, paplakkal és 13 jobbágyházzal rendelkezett. 1715-ben 22, 1720-ban 15 háztartás volt a településen.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VARICHOCZ. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Jekelfalusy Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik n. k. Roskóczhoz 1, d. Repejőhöz 1/2 n. ny. Velkrophoz másfél órányira; határja 2 nyomásbéli, zabot terem, erdeje tágas, piatza Sztropkón van.”^[2]

1828-ban 40 házában 294 lakos élt. A Jekelfalussy és Dessewffy családok birtoka volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Varihócz, Zemplén vm. orosz falu, Sztropkó fil., 5 romai, 288 g. kath., 6 zsidó lak., 247 h. szántóföld. F. u. Szirmay. Ut. p. Eperjes.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Variháza, előbb Varehócz, ruthén kisközség 39 házzal és 297 gör. kath. vallású lakossal. Postája Havaj, távírója és vasúti állomása Mezőlaborcz.A sztropkói vár tartozéka volt és annak sorsában osztozott. 1494-ben és 1548-ban Varócz, 1591-ben Varcsócz s 1598-ban Varihócz néven említik. Van itt egy újabb úrilak, melyet Jekelfalussy Lajos építtetett s az övé az itteni gőz fűrészelő- és gyufaszálka gyár is. A Jekelfalussyak már a XVIII. században birtokosai voltak, úgyszintén a Desewffyek is. Gör. kath. temploma 1827-ben leégett.”^[4]

A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

1910-ben 304-en, többségében ruszinok lakták, jelentős cigány és magyar kisebbséggel.

2001-ben 169 lakosából 130 szlovák és 27 ruszin volt.

2011-ben 180 lakosából 115 szlovák és 62 ruszin.

Görögkatolikus temploma 1827-ben épült a leégett, régi templom helyett.

• E-obce.sk
• Községinfó
• Variháza Szlovákia térképén
• E-obec.sk

1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.