Gétye
Gétye község Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban, a Zalai-dombság középtáján belül a Zalaapáti-hát területén. FekvéseGétye a Zalai-dombság legkeletibb vonulatán fekszik. A Zala folyótól Bókaháza zárja el. Zsáktelepülésnek tekinthető, közúton ugyanis csak a 75-ös főútból Zalaapáti nyugati külterületén északnak kiágazó 73 211-es számú bekötőúton érhető el; Bókaháza, Zalacsány és Szentpéterúr felé csak kis forgalmú, változó minőségű, de jobbára szilárd burkolat nélküli utak vezetnek. A településre pár Zalaapáti és Pacsa között közlekedő autóbuszjárat tér be. TörténeteGétye első ismert említése igen korai, 1024-ből való: ebben az okiratban a falut a zalavári apátság adófizetőjeként említik, ez azonban valószínűleg hamis dokumentum. Az első hiteles forrás 1275-ből szól róla. Birtokosa a 13. században a Gétyei család volt. Később mellettük a Mindszenti és a Bánffy családok is megjelentek. A törökök 1568-ban foglalták el, és 1597-re teljesen el is pusztították a települést. Az 1690-es években kezdett újratelepülni. Római katolikus temploma 1798-ban épült. A település azonban elzártsága miatt komolyabban nem fejlődött az elkövetkező időkben. Az 1945-ös földosztás során is csak apró földterületek jutottak az igénylőknek, így a második világháborút követően komolyan sújtotta az elvándorlás, amely folyamat mára se csillapodott, emiatt törpefalu lett a település. Iskola a településen kívül található és önkormányzata se helyben működik. KözéletePolgármesterei
NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 94,4%, német 5,62%. A lakosok 69,1%-a római katolikusnak, 11,34% felekezeten kívülinek vallotta magát (15,46% nem nyilatkozott).[11] 2022-ben a lakosság 72%-a vallotta magát magyarnak, 7,5% németnek, 2,2% cigánynak, 1,1% bolgárnak, 7,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (20,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,6% volt római katolikus, 2,2% egyéb keresztény, 9,7% felekezeten kívüli (36,6% nem válaszolt).[12] NevezetességeiRómai katolikus Nagyboldogasszony-temploma 1798-ban épült a helyiek összefogásával.[13] Jegyzetek
További információkKapcsolódó szócikkek
|