Nagykanizsától északkeletre fekszik. Belterületének déli szélén a Zalakomár-Nagykanizsa közti 7511-es út halad el, központján pedig az abból északnak kiágazó 75 159-es út húzódik végig.
Története
Nevét 1325-ben említette először oklevél Récse birtok határjárásakor, mikor a Récse mellett fekvő Kurász faluról olvashatunk, mely Récse mellett feküdt és határa erre felé elért a baczonagi nemesek földjeiig. A hely a mai Kisrécse vidékén lehetett és eltehetően azonos lehet vele, mert attól északra található ma is Baczonak puszta.
A 14. század eleje körül Baczonaki Nagy György kapta királyi adományba Kurászkápolnairécse birtokot, 1325 körül pedig ennek a keleti felét Baczonaki Dénes fia Mihálynak adta
osztály és rokonság folytán /Dl. 24.895./.
1338-ban Kurászrécséjei Tamás fia Egyed fia Kotormán a Bakonak vize és Kurászrécséje és Récse között fekvő kaszálóját eladta Kanizsai János mesternek, 1370-ben pedig Baczonaki Dénes fia Mihály fia Miklós Kurászkápolnairécsén levő birtokrészét is eladta Kanizsai János fiainak.
A településen 2016. február 28-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[10] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is erősítette pozícióját.[10]
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 88,6%, cigány 8,57%, német 1,7%. A lakosok 63,5%-a római katolikusnak, 16,5% felekezeten kívülinek vallotta magát (18,2% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 87,9%-a vallotta magát magyarnak, 10,4% cigánynak, 5,2% németnek (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,6% volt római katolikus, 0,6% református, 1,2% egyéb katolikus, 12,7% felekezeten kívüli (43,9% nem válaszolt).[14]
.svg)
