|
Kerkakutas
Kerkakutas község Zala vármegyében, a Lenti járásban. FekvéseA Hetés Vas vármegyével határos peremén található az a nagy kiterjedésű völgy, ahol a falu házai megbújnak. A Kerka és a falu határán keresztülfolyó Cupi-patak medre levágja a falut keletről határoló dombokat, összekötve ezt a területet a községtől délre kiszélesedő Lenti-síksággal. A Kerkafalvai Körjegyzőség legnagyobb lélekszámú települése. A szomszédos települések: keletről Kozmadombja, délről Csesztreg, nyugatról Alsószenterzsébet, északról pedig Kerkafalva. A legközelebbi városok Lenti és Őriszentpéter. Területén áthalad a 7416-os út is, de a központjába csak az abból északkelet felé kiágazó, az 1,7 kilométer hosszú 74 134-es út vezet. Emellett a község egy rossz minőségű, sebesség- és súlykorlátozás hatálya alá eső önkormányzati úton elérhető keleti szomszédja, Kozmadombja felől is; az út Kozmadombja területén a 74 153-as számozást viseli, és közvetlenül a 86-os főútból ágazik ki. TörténeteA település a középkorban a Bánffyak birtoka volt, azonban írásos emlék először csak a 14. században említi. 1322-ben a Kuthos, majd Hetkutus alakban írva, azaz Hétkutas néven említik a források, amelynek eredete, hogy hét falut fogott össze. 1779-ben került nevébe a környék folyóvizére, a Kerkára utaló előtag. A falu mindig fontos egyházi szerepet töltött be. 1778-ban épült temploma torony nélküli fatemplom volt, Szent István király tiszteletére szentelve. 1800-ban a hívők összefogásával és áldozatkészségéből új templom építésébe kezdtek, tornya azonban csak harminc év múlva készült el. 1934-ben átalakították a templom tornyát és 1945-ben lelkészlakást is emeltek. KözéletePolgármesterei
A településen 2007. január 14-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[8] mert az előző polgármester nem sokkal a 2006 októberi megválasztása után le is mondott posztjáról.[12] NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 98,3%. A lakosok 85,2%-a római katolikusnak, 4,92% reformátusnak vallotta magát (9% nem nyilatkozott).[13] 2022-ben a lakosság 73,9%-a vallotta magát magyarnak, 3,5% németnek, 0,9% szlovénnek, 4,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (20,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,6% volt római katolikus, 1,7% református, 0,9% görög katolikus, 4,3% egyéb katolikus, 2,6% felekezeten kívüli (40% nem válaszolt).[14] Nevezetességei
Idegenforgalmi szolgáltatásokA településen keresztül halad az Országos Kéktúra útvonala, melynek jelzéseit követve lombos- és fenyves erdőkkel borított lankákon át, két irányból is megközelíthető a Szentpéteri-völgyben lévő 11 hektáros mészkerülő erdeifenyves. A környéken kedvező időjárású hónapokban számos ehető gombafajt gyűjthetünk (vargánya, sárga rókagomba, fenyőalja stb.), de a hűvös, kanyargós erdei utak bármilyen időben kedvezőek egy-egy túrára. Magyarország legnagyobb szilfája 510 cm törzskörmérettel a közeli erdőben található. A település határán található vadasparkban gím, dámszarvasok és muflonok megtekinthetőek. A faluban egy vendégházban van lehetőség éjszakára megpihenni, de a körjegyzőség több településén is szeretettel várják a vendégeket. Jegyzetek
További információk
Kapcsolódó szócikkek |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg)
