Nem tévesztendő össze a következővel: Hegyes.

Hegyesd
Hegyesd település látképe a 281 méter magas Hegyesd hegyről
Hegyesd címere Hegyesd zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Tapolcai
Jogállás	község
Polgármester	Adrián Szabolcs (független)[1]
Irányítószám	8296
Körzethívószám	87
Népesség
Teljes népesség	156 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	13,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	11,05 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 54′ 58″, k. h. 17° 31′ 16″46.9160839, 17.521105146.916084°N 17.521105°EKoordináták: é. sz. 46° 54′ 58″, k. h. 17° 31′ 16″46.9160839, 17.521105146.916084°N 17.521105°E
Hegyesd Pozíció Veszprém vármegye térképén
Hegyesd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyesd témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Hegyesd község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

A Tapolcai-medence és a Déli-Bakony találkozásánál, az Eger-víz mellett helyezkedik el.

A közvetlenül határos települések: északkelet felől Monostorapáti, délkelet felől Szentbékkálla, dél felől Mindszentkálla, délnyugat felől Diszel (Tapolca része), északnyugat felől pedig Sáska. Nyugat felől a legközelebbi település Zalahaláp, de a közigazgatási területeik ne érintkeznek.

Csak közúton érhető el, a 77-es főút felől a 73 136-os számú mellékúton, Zalahaláp felől pedig egy önkormányzati úton.

Hegyesd (Hegyösd) nevét a fölötte emelkedő várral együtt 1329-ben említette oklevél Castellanus (regis) de Hygusd néven.

1337-ben az Ákos nemzetségből származó Mikcs bán utódainak, a Peleskeieknek a birtokai közé tartozott. 1389-ben Peleskei László Sára nevű leányának ítélték, 1398-ban azonban már új birtokosa volt: (felső) Lendvai Herczeg (Szécsi) Péter birtokaként említették, a vár és Páka helység Szécsényi Frank feleségéé és felső Lindvai Herczeg (Szécsi) Péteré. 1426-ban e Péter leánya Anna kapta királyi adományul Páka várossal és tartozékaival együtt. Anna előbb Szécsényi Kónya László, majd 1424-től Perényi Péter országbíró özvegye volt.

1910-ben 380 magyar lakosa volt, amelyből 373 római katolikus, 4 izraelita volt.

A 20. század elején Zala vármegye Tapolcai járásához tartozott.

• Hegyesdi várrom (14. század)^[3]
• Műemlék kőhíd (19. század)^[4]
• Trianon emlékmű (2020)

• 1990–1994: Kiss Zsigmond (független)^[5]
• 1994–1998: Kiss Zsigmond (független)^[6]
• 1998–2002: Stark Sándor (független)^[7]
• 2002–2006: Stark Sándor (független)^[8]
• 2006–2010: Stark Sándor (független)^[9]
• 2010–2014: Stark Sándor (független)^[10]
• 2014–2019: Stark Sándor (független)^[11]
• 2019–2024: Stark Sándor (független)^[12]
• 2024– : Adrián Szabolcs (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,2%-a magyarnak, 1,3% németnek mondta magát (3,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,2%, református 5,1% felekezeten kívüli 9% (6,4% nem nyilatkozott).^[13]

2022-ben a lakosság 89,3%-a vallotta magát magyarnak, 3,8% németnek, 5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,7% volt római katolikus, 2,5% református, 1,3% izraelita, 14,5% felekezeten kívüli (36,5% nem válaszolt).^[14]

• Csánki Dezső: A Hunyadiak kora

• Hegyesd honlapja