Csapi
A 2019-ben felszentelt római katolikus templom
Csapi címere Csapi zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Nagykanizsai
Jogállás	község
Polgármester	Dr. Tóth László (független)[1]
Jegyző	Hegedűs Szilvia
Irányítószám	8756, régebben 8755
Körzethívószám	93
Népesség
Teljes népesség	164 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	17,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	10,11 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 31′ 52″, k. h. 17° 05′ 22″46.5312, 17.08946111111146.531200°N 17.089461°EKoordináták: é. sz. 46° 31′ 52″, k. h. 17° 05′ 22″46.5312, 17.08946111111146.531200°N 17.089461°E
Csapi Pozíció Zala vármegye térképén
Csapi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csapi témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Csapi település Zala vármegye Nagykanizsai járásához tartozik. Csapi a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén fekszik.

Zala vármegye déli részén, Nagykanizsától északkeletre fekszik; önkormányzata Nagyrécse községben működik.

A település közúton Galambok és Zalasárszeg felől érhető el egy-egy három, illetve négy kilométeres bekötőúton a 7-es főút felől. Belterületén csak egy öt számjegyű mellékút, a 75 127-es út halad végig, amely a Zalakomár-Galambok-Nagykanizsa közti 7511-es útból ágazik ki Zalasárszeg területén, és a falut elhagyva még tovább húzódik északnak, Zalaújlakig.

Autóbuszok sűrűn érintik a települést, és kötik össze Nagykanizsával, Zalakomárral és Zalakarossal.

A település első említése 1302-ből való Chopiként. A Kanizsát 1600-ban elfoglaló törökök teljesen elpusztították a települést, amely csak a 18. században éledt újjá.

A 19. század végén gróf Niczky Malvin trencsényi birtokos vadászkastélyt épített Csapin, illetve nevéhez köthető a szőlőművelés meghonosítása is.

Iskolája 1972-ben épült, a vezetékes ivóvizet, telefont és gázt pedig az 1990-es években vezették be. A csatornát 2010-ben vezették be. 2018 óta korszerű, üvegszálas interneteléréssel bővültek a fejlesztések.

• 1990–1994: Dr. Tóth László (független)^[3]
• 1994–1998: Dr. Tóth László (független)^[4]
• 1998–2002: Dr. Tóth László (független)^[5]
• 2002–2006: Dr. Tóth László (független)^[6]
• 2006–2010: Dr. Tóth László (független)^[7]
• 2010–2014: Dr. Tóth László (független)^[8]
• 2014–2019: Dr. Tóth László (független)^[9]
• 2019–2024: Dr. Tóth László (független)^[10]
• 2024– : Dr. Tóth László (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 84,5%, cigány 12,3%, német 2,47%.^[11]

2022-ben a lakosság 80,4%-a vallotta magát magyarnak, 8,4% németnek, 3,4% cigánynak, 0,6-0,6% ukránnak, szerbnek és románnak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52% volt római katolikus, 1,1% evangélikus, 1,1% ortodox, 0,6% református, 0,6% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 11,2% felekezeten kívüli (33% nem válaszolt).^[12]