A településen sohasem éltek rácok (szerbek), és a név a Kanizsa helynevekkel sem tartozik etimológiailag össze. A magyar megnevezés valójában a szláv névvel való hangalaki asszociációkon alapul, és a 19. század végi magyarországi földrajzinév-magyarosítási hullám idején született. Azóta feledésbe merült, a környéken élő magyarok sem használják.
1941-ben a német csapatok 10 napra megszállták, de azután visszakerült Magyarországhoz egészen 1945-ig, amikor ismét Jugoszlávia része lett. 1991 óta Szlovéniához tartozik.[3]
Mivel a település és néhány szomszédos falu korábban a Muraköz részét alkotta, ami évszázadok óta horvát lakosú terület, ezért ez a kistérség is olykor témája az időszakosan fellángoló horvát-szlovén határvitáknak.
Az eredetileg horvát lakosság az évtizedek során azonosult a szlovénokkal és átvették a vend nyelvhez közel álló prlekijai nyelvjárást, amely nagyon közeli rokonságban áll a muraközi kaj-horvát dialektussal. Az asszimilációt segítette továbbá, hogy még Trianon előtt is a ráckanizsaiaknak szoros kapcsolatuk volt a stájervidéki szlovénokkal és gyakoriak voltak a kevert házasságok. A falu templomában még az 1990-es években is tartottak horvát nyelvű miséket.
_-_pogled_na_crkvu_sv._Ivana_Nepomuka_u_Raskri%C5%BEju.jpg)
