Érkőrös

	Érkőrös (Chereușa)
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szatmár
Község	Tasnádszántó
Rang	falu
Községközpont	Tasnádszántó
Irányítószám	447271
SIRUTA-kód	138752
	Népesség
Népesség	522 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	275
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	123 m
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 29′ 30″, k. h. 22° 27′ 05″47.491598°N 22.451296°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 30″, k. h. 22° 27′ 05″47.491598°N 22.451296°E
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Érkőrös (románul: Chereușa) falu Romániában. Szatmár megye egyik települése.

Fekvése

Nagykároly városától délre, Érendréd és Tasnádszántó között fekvő település.

Története

Érkőrös nevét a Váradi regestrum 1205-1235 között már Kers néven említette.

1329-ben Kewrus, 1427-ben Kewres, 1455-ben Keöres, 1475-ben Keres, 1548-ban Keőrös, 1738-ban Érkeöreös néven írták.

1427-1430 körül Szilágyi Miklós fiainak volt itt részbirtoka, ugyanekkor Zsigmond király a váradi káptalan által új adomány címén iktattatja be Kőrösi Lőrincz fiát Jánost és testvérét Istvánt, Dobó Andrást, Kőrösi Jakabot, Dobó Lukácsot, Onadi Mihály fiát Pétert.

1543-ban Kőrösi Ferencnek és fiának Ferencnek volt a birtoka.

1466-ban a Váradiak is részbirtokot szereztek itt.

1548-ban részbirtokos lett még itt Csomaközi Bácsmegyyei Benedek és Gosztoni Miklós is.

1626-ban Keoreost Sámsoni Kőrösi Miklós halála után Bethlen Gábor a települést szolgálatai jutalmául Peéri Horváth Lázárnak, nejének Kőrösi Annának és a Kőrösi család tagjainak adományozta.

1682 körül; Várad török kézre kerülése körüli időkben a település elpusztult, s utána 60 évig csak mint puszta szerepelt.

1714-ben települt újra.

1715-ben végzett összeíráskor Érkőrösnek 81 magyar lakosa volt, ebből 2 nemes, 6 zsellér és 1 taktás fizetett adót.

1720-ban 189 lakosából 153 magyar és 36 oláh volt.

1797-ben végzett összeíráskor főbb birtokosai voltak: Csűry Zsigmond, Gencsi Ferencné, Sándorházi Farkas, Halmágyi László, Szunyogh Farkas, Keövér Ruben, Szentmihályi Ferenc, Sándorházi József. Csűry Zsigmond előfordul a hadi segedelemhez való hozzájárulása kapcsán is. Csűry Zsigmond, kőrösi nemes 1805-ben homagiális esküt is tett. Csűry Lászlót (32 éves) lovasnak vették föl az érkőrösi fegyverfogható nemesek 1805-diki névsorába.

1847-ben 483 lakosa volt, melyből 11 római katolikus, 452 görögkatolikus, 95 református, 7 izraelita volt.

1890-ben 559 lakosa volt, melyből 323 magyar nyelvű, 235 oláh nyelvű volt, ebből 31 római katolikus, 257 görögkatolikus, 232 református, 39 izraelita. A házak száma a településen ekkor 82 volt.

1919-ig Magyarországhoz tartozott, Szilágy vármegye részeként. 1910-ben 616 román és magyar lakosa volt.

1992-ben 745 román és magyar nemzetiségű lakos lakta. (A magyarok a lakosság 46%-át alkotják.)

Nevezetességei

Közlekedés

Hivatkozások