Kismajtény
Kismajtény (románul Moftinu Mic) falu Romániában, Szatmár megyében. FekvéseNagykárolytól 14 km-re keletre, a Kraszna bal partján fekvő település, mely Nagymajténytól 5 km-re nyugatra található. Észak felé 1 km-re a Majtényi-tó található. TörténeteKismajtény nevét az oklevelek 1417-ben említik először egy határjárási oklevélben. 1417-ben ecsedi Báthory István és fivére, Báthori Benedek Nagy- és Kismajtényra nyert adományt. 1467-ben Kismajtény határát Dománhidy (Domahidy) András és Báthory András megjáratták. A fent említett hajdani Kismajtény azonban elpusztult, nyoma sem maradt. 1711. IV. 30.-án itt tették le II.Rákóczi Ferenc kurucai a fegyvert, s keletkezett másnap a Szatmári Béke. A kurucok szabad elvonulást kaptak a Lengyel Királyságba. 1723-ban a település református anyakönyvének feljegyzése szerint gróf Károlyi Sándor engedélyével református magyarok telepedtek le itt, az ún. Ebesfalva telkein, s a helyet Kismajténynak nevezték el, Károlyi Sándor beleegyezésével. 1787-ben építették fel a református templomukat, majd 1867-ben újat építettek. A község áradásos helyen volt, az egykori Ecsedi-láp szélén, a Kraszna mellett, s a falu az állandó árvizek elől menekülve Károlyi Lajostól megvette a „Messzilátó dombot” örök áron, ott addig csak a „Messzilátó csárda” állt. A falu 1884-1886 között oda költözött át. Az új helyen a görögkatolikusok 1886-ban, a reformátusok 1892-ben építettek új templomot. A község régi helyét később Ókismajtény pusztának nevezték el. Határában egy helyet, ahol tégladarabokkal telt dombok vannak, Tagyivárnak neveznek. KözlekedésA települést érinti a Nagyvárad–Székelyhíd–Érmihályfalva–Nagykároly–Szatmárnémeti–Halmi–Királyháza-vasútvonal. Nevezetességei
A dísztelen obeliszken a "Szatmári Béke" felirat látható, azonban a történelmi esemény dátuma néhány nappal korábbra, 1711 április 27-ére van jelölve. Az emlékjel átvészelte a történelem viharait és még ma is az eredeti helyén áll[3] Jegyzetek
Források
|