Józsefháza

Nem tévesztendő össze a következővel: Tiszavasvári (melynek szintén van Józsefváros nevű településrésze).

Józsefháza (Iojib)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szatmár
Község	Aranyosmeggyes
Rang	falu
Községközpont	Aranyosmeggyes
Irányítószám	447187
SIRUTA-kód	138119
Népesség
Népesség	1047 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	446
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	134 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 48′ 58″, k. h. 23° 09′ 22″47.816172, 23.15603447.816172°N 23.156034°EKoordináták: é. sz. 47° 48′ 58″, k. h. 23° 09′ 22″47.816172, 23.15603447.816172°N 23.156034°E
Sablon Wikidata Segítség

Józsefháza falu Romániában, Szatmár megyében.

Szatmár megyében, Aranyosmeggyestől északkeletre található település.

Józsefháza a Szinéri uradalomhoz tartozott egykor, s a Meggyesaljai Mórocz család birtoka volt.

A 15. század végére a Meggyesaljai Mórocz család kihaltával a Báthori család birtoka lett, akik 1520-ban osztoztak meg a birtokon, s övék volt egészen 1609-ig, mikor ecsedi Báthori István magvaszakadtával Józsefházát Csomaközi Péter kapta, s a Csomaközieké maradt az 1600-as évek végéig, de közben részbirtokos volt még itt 1624-től Kovacsóczy István, 1629-ben pedig Károlyi Katalin is. A Szatmári béke után gróf Károlyi Sándor birtoka lett. A 18. század végén a gróf Károlyi család, a gróf Teleki, báró Vécsey, Szirmay, Tóth és Kacsó családok birtoka, s övék volt egészen a 19. század közepéig, de birtokot szerzett itt még a Rátonyi, Bagossy, Boross, Varga és a Papp család is.

A 20. század elején Papolczy Béla a legnagyobb birtokosa. A faluhoz tartoztak még Gémes, Bélafalva, Kereszteság, Izsék (Weisz) és Órét-tanyák is, és a Józsefházi szőlőtelep. Borovszky az 1900-as évek elején írta a településről: „Kisközség a szatmári járásban 281 házzal, 1530 lakossal, akik közül 1038 magyar, 486 oláh. Közöttük 685 görögkatolikus, 467 római katolikus, 340 református, 38 izr. Határa 5058 kat. hold. A községnek van postája. Távirója és vasúti állomása Aranyosmeggyes”. A 20. század elején Szatmár vármegye Szinérváraljai járásához tartozott.

Az 1910-es népszámláláskor 1420 lakosa volt, ebből 1040 magyar, 380 román volt, melyből 401 római katolikus, 647 görögkatolikus, 353 református volt.

• Római katolikus templom – 1875-ben épült Szent István király tiszteletére. 1896-ban leégett, de még ez évben újraépült. Két tornyát 1913-ban építették hozzá.
• Görögkatolikus templom – 1888-ban készült el.
• Református templom – 1767-ben épült. Fatornyát 1819-ben készítették hozzá.

• Itt született 1951-ben Simpf János római katolikus pap, tanár és költő.
• Itt született Szatmári Mór, 1891-ig Gottlieb (1858 – 1931) magyar újságíró, országgyűlési képviselő.

• Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.