Kökényesd
Kökényesd (románul Porumbesti) település Romániában, Szatmár megyében. FekvéseSzatmárnémetitől északkeletre fekvő település. Nevének eredeteNeve növényi eredetű. A környék kökénybokrairól kapta. TörténeteKökényesd és környéke már az őskorban is lakott hely volt. Területén bronzkori leletek kerültek napvilágra. Árpád-kori település. Nevét 1274-ben, a Váradi regestrum említette először terra Kukynus, Kukenes, Kukunusd, Kukyn neveken, 1319-ben Kukenes, villa Kukynesd, Kukenesd, Kukunyesd, 1471-ben Kekenyesd, 1478-ban Kewkenyesd, Kekenyes, Kekeneyesd, Kewkewnesd, Kökönyösd' néven írták. Az Árpád korban a Káta nemzetség birtokaihoz tartozott, melyet a Káta nemzetségbeli Gábor fia, Tamás kapott királyi adományként. Az 1657 évi lengyel betörés alatt a lakosság megfogyatkozott. A török hódoltság nem érintette ezt a területet, de betörések voltak. Az 1700-as években, a Rákóczi-szabadságharc idején hol a kurucok, hol a labancok eltartása nehezedett a népre. A lakosság csökkenésének mély pontja az 1717. évi tatár betörést megelőzően és utána következik be. A tatárok augusztus 27-én Szatmár felől érkeztek és végigpusztították a falut, a lakosság nagy része a tatárok elől a környező erdőkbe menekült, a tatárok a házakat felgyújtották, a településről 57 jobbágyot vittek el, amelyből csak 32 tért vissza. A megfogyatkozott lakosság pótlására rutén és tót családok telepedtek le a faluban, ők a település görögkatolikus lakosainak az ősei. 1770-ben 55 család élt a faluban. 1865-ben készült térképen már 131 ház állt itt. A 20. század elején Ugocsa vármegye Tiszántúli járásához tartozott. 1910-ben 1405 lakosából 1399 magyar volt. Ebből 349 római katolikus, 856 görögkatolikus, 138 izraelita volt. 2011-es népszámlálás alapján 2516 lakosából 2068 magyar, 25 román és 418 cigány anyanyelvű (5 fő ismeretlen).[1] KözlekedésA települést érinti a Nagyvárad–Székelyhíd–Érmihályfalva–Nagykároly–Szatmárnémeti–Halmi–Királyháza-vasútvonal. Nevezetességek
Híres emberek
Jegyzetek
Források
|