Résztelek

Résztelek (Tătărești)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szatmár
Község	Szatmárhegy
Rang	falu
Községközpont	Szatmárhegy
Irányítószám	447363
SIRUTA-kód	139438
Népesség
Népesség	641 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	7
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	131 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 40′ 57″, k. h. 23° 00′ 28″47.682528, 23.00771647.682528°N 23.007716°EKoordináták: é. sz. 47° 40′ 57″, k. h. 23° 00′ 28″47.682528, 23.00771647.682528°N 23.007716°E
Sablon Wikidata Segítség

Résztelek település Romániában, Szatmár megyében.

Szatmárnémetitől délkeletre, Oroszfalva és Ivácskó közt fekvő település.

Nevét a rész és telek szavak összetételéből vette. (A telkek részekre oszlanak) Román neve a Tatar családnév továbbképzett alakja.

Résztelek nevét az oklevelek 1406-ban említették először Olahalem néven.

1411-ben Reztheleke, 1424-ben Reezthelek, 1470-ben Rezthelek néven írták.

Nevét 1406-ban a szatmári polgárok Csedrek földjének Kisgelénestől, vagy másképp Pálfalvától történő elhatárolásakor említették a hajdani vajdák, Drág és Balk román népességű, névnélküli faluját.

A falut Hirip határain belül hozták létre, s mivel Szatmár város Résztelek mezejéhez közel esett, felvette róla a Résztelek nevet is.

1406-ban mező volt, mikor a szatmári polgárok Csedrek földjét Kisgelénes, másképp Pálfalva birtoktól elhatárolták.

1411-ben már lakott hely, Szatmár városához tartozó település, melyet Zsigmond király Lazarevics István szerb despotának adományozott.

1424-ben már Részteleknek említették, mikor Bélteki Balk fia: Sandrin fiai: János és László, valamint Balk testvére, Drágh fiai: György és Sandrin e román lakosságú falun megosztoztak.

Résztelek határába olvadt még Ricstelek (Résztelek) is, melynek nevét 1264-ben említették először az oklevelek Richteluky néven.

1431-ben már csak pusztának nevezték, de Károlyi Lanc és testvére Bertalan, Károlyi Jakab és János, atyafiai: Csomaközi Pál, Bagosi Péter, Vetési Ambrus és László fia: Jakab tiltják Szatmár város telepeseit és népeit, valamint a Bélteki Drágfiakat az ekkor már pusztának nevezett hely elfoglalásától.

1463-ban már ismét lakott, ekkor Mátyás király Szapolyai Imrének és testvéreinek: Miklós püspöknek és Istvánnak zálogosította el tízezer arany forintért Szatmár és Németi mezővárosokkal és Mudaram (Madarász) faluval együtt.

A Szatmár város jobbágyait még a 19. században is megkülönböztették a gróf Károlyiak részteleki jobbágyaitól. A két falurészt a Toi Sátului patak választotta el egymástól. Szatmár város földjei a Szatmárhegy felőli oldalon, míg a Károlyiaké a patasktól nyugatra feküdtek.

1555 után az erdődi uradalommal a szatmári várhoz tartozott az 1711 évi békéig, ekkor Szatmár város a maga részét megtartotta, a többit gróf Károlyi Sándor kapta meg. E a két birtokosé volt a 19. század közepéig.

Zinzendorf Ferdinánd gróf hozott né­met telepeseket a megyébe, 1724-ben Réztelekre. Míg Károlyi Sándor fő­leg svábokat hívott, addig Zinzendorf frankokat (Vonház I. i. m. Pécs, 1931. 31–32., 34., 58–59., 65., 84., 88–93. 103. 1.).

A 20. század elején gróf Károlyi Alajos volt a nagyobb birtokosa. Ekkor Szatmár vármegye Erdődi járásához tartozott.

Az 1910-es népszámlálás adatai szerint 1121 lakója volt, ebből 52 magyar, 1068 román, melyből 15 római katolikus, 1070 görögkatolikus, 23 izraelita volt.

• Görögkatolikus temploma 1826-ban épült.

• Pesty Frigyes 1864
• Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  
• Németh Péter: A középkori Szatmár vármegye települései
• Magyar nyelvjárások