|
Kiscsősz
Kiscsősz község Veszprém vármegyében, a Devecseri járásban. FekvéseCelldömölktől délkeletre, Csögle és Iszkáz közt fekszik. MegközelítéseKözpontján, annak főutcájaként csak az Iszkáztól Csögle érintésével Külsővatig húzódó 8413-as út halad végig, ezen érhető el a két végponti település irányából. Közigazgatási határszéleit, délkeleti és északnyugati irányból érintik még a 8403-as, illetve a 8415-ös utak is, ezek azonban a lakott területeit messze elkerülik. Vasútvonal nem érinti. A két legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal Karakószörcsök megállóhelye, vagy az előbbi vonal és a Boba–Bajánsenye-vasútvonal közös szakaszának Boba vasútállomása. TörténeteNevét 1212-ben mint királyi birtokot Csősz alakban említették először az oklevelekben, királyi csőszök lakhelye volt. 1426-ban királyi adományaként a somlóvásárhelyi apácák tulajdonába került. A falu a török időkben először 1559-ben, majd 1596-ban is elpusztult. A 17. században az óbudai klarisszák birtokai közé tartozott, majd a 18. század végére kamarai birtok lett. A falu lakossága nagyrészt szőlőművelésből él. KözéletePolgármesterei
NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,3%-a magyarnak, 1% németnek mondta magát (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 76%, református 2,9%, evangélikus 2,9%, felekezeten kívüli 2,9% (12,5% nem nyilatkozott).[11] 2022-ben a lakosság 92,4%-a vallotta magát magyarnak, 1% németnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 71,4% volt római katolikus, 4,8% református, 2,9% evangélikus, 1,9% egyéb katolikus, 14,3% felekezeten kívüli (19% nem válaszolt).[12] NevezetességeiSzent Imre templom. Jegyzetek
További információk |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
