KkStB 100
kkStB 100 / BBÖ 100
Pályaszám
100.01
Általános adatok
Gyártó	Floridsdorf
Gyártásban	1911
Selejtezés	1928
Darabszám	1 db
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés	2-12-0
Nyomtávolság	1 435 mm
Hajtókerék-átmérő	1 410 mm
Futókerék-átmérő	995 mm
Engedélyezett legnagyobb sebesség	60 km/h
Ütközők közötti hossz	19 318 mm
Magasság	4 650 mm
Mereven ágyazott tengelyek távolsága	4 590 mm
Teljes tengelytávolság	10 100 mm
Üres tömeg	88,3 t
Szolgálati tömeg	95,8 t
Tapadási tömeg	82,2 t
Vonatfűtés	gőzfűtés
Gőzvontatás
Jelleg	1F h4v
Tengelytávolság szerkocsival	15 930 mm
Hengerek
Száma	4
Nagynyomású henger(ek) átmérője	450 mm
Kisnyomású henger(ek) átmérője	760 mm
Dugattyú lökethossza	680 mm
Gőznyomás	16 at
Rostélyfelület	5,00 m²
Sugárzó fűtőfelület	17,4 m²
Csőfűtőfelület	231,6 m²
Forrfelület	296,0 m²
Teljesítmény	2020 Le
Vezérmű rendszere	Heusinger
Szerkocsi
Típusa	9, 56, 156, 256, 76, 86, 88
A Wikimédia Commons tartalmaz KkStB 100 témájú médiaállományokat.
olajtüzelés
Sablon Wikidata Segítség

A kkStB 100.01 egy hegyi gyorsvonati szerkocsis gőzmozdony volt a cs. kir. osztrák Államvasutaknál (k.k.österreichische Staatsbahnen., kkStB).

Az 1909-ben megnyitott Tauernbahn növekvő turistaforgalmának lebonyolítására a kkStB 380 sorozatú mozdonyok már túl gyengék voltak, ezért Karl Gölsdorf tervezett egy még erősebb mozdonyt. Megalkotta az első igazán használható hatcsatlós mozdonyt. Akárcsak előző munkáinál, (kkStB 170, kkStB 180, kkStB 280 és a kkStB 380 sorozatoknál), Richard von Helmholtz elképzelését alkalmazta az oldalirányba elmozduló tengelyeket, ezzel téve lehetővé a könnyebb kanyarvételt.

A Floridsdorfi Mozdonygyár 1911-ben építette meg a 100.01 pályaszámú mozdonyt, amely megfelelt az elvárásoknak és működése egyszerű volt. A Tauernbahn 28‰-es emelkedőjén 360 tonnás vonatot 40 km/h sebességgel volt képes továbbítani. Maximális sebessége 85 km/h volt, teljesítménye 2020 LE, ami 20%-kal nagyobb, mint a 380-as sorozaté.

Az első világháború után a mozdony a BBÖ-höz került, ahol a vonóereje miatt igen megbecsülték. Azonban a különleges könnyűszerkezetes építési mód negatív hatásai hamar észrevehetők lettek. A villamosítási elképzelések miatt nem történt utánrendelés, így a különböző hibái nem lettek kiküszöbölve. Az egyik belső nagynyomású henger törése végül végét jelentette ennek az egyedülálló mozdonynak.

• Ez a szócikk részben vagy egészben a kkStB 100 című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Az eredeti szócikk forrásai szintén ott találhatóak.

• Kép a mozdonyról^{[halott link]}
• A típus története számokban (német nyelven)

• Verzeichnis der Lokomotiven, Tender, Wasserwagen und Triebwagen der k. k. österreichischen Staatsbahnen und der vom Staate betriebenen Privatbahnen nach dem Stande vom 30. Juni 1917, 14. Auflage, Verlag der k. k. österreichischen Staatsbahnen, Wien, 1918
• Karl Gölsdorf: Lokomotivbau in Alt-Österreich 1837–1918, Verlag Slezak, 1978. ISBN 3-900134-40-5
• Helmut Griebl, Josef-Otto Slezak, Hans Sternhart, BBÖ Lokomotivchronik 1923–1938, Verlag Slezak, Wien, 1985, ISBN 3-85416-026-7
• Heribert Schröpfer: Triebfahrzeuge Österreichischer Eisenbahnen. Dampflokomotiven BBÖ und ÖBB, Alba, Düsseldorf 2002 (Eisenbahn-Fahrzeug-Archiv, Band A.1), ISBN 3-87094-185-5
• Johann Stockklausner: Dampfbetrieb in Alt-Österreich, Verlag Slezak, Wien, 1979, ISBN 3-900134-41-3